Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

3-4. szám - Bibliográfia

z e t к ö z i bázison nyugvó marxista elemzését és a megfelelő marxista materialista és dialektikus módszere bemutatását tartalmazza. A most ismertetésre kerülő szám "uj technika, uj társadalom" cimmel a korunkban végbemenő műszaki-tudományos forradalomról és annak társadalmi hatásáról közöl 14 tanulmányt a szocialista és kapitalista országok kiemelkedő marxista közgazdászainak, szociológusainak és filozófusainak tollából. A gazdag tartalomjegyzékből néhány tanulmányt emelünk ki: Szovjet részről Zvorükin: Az ember helye és szerepe a termelésben; Trapeznyikov:"Az automatikus vezérlés gazdasági hatékonysága; Marakov - Melecsenko: "A kommunizmus egyik feltétele a tudományos és műszaki forradalom; Hyman Lumer, amerikai marxista közgazdász: "Feleslegessé váli-e az emberi munka", az angol Frank Mc. Kenna pedig:"A munka tudományos megszervezése" témákat elemzik. Az olasz Marcello Cini a műszaki fejlődéssel kapcsolatos mitosz és a valóság, a cseh szociológus Radovan Richta pedig "az ember viszonya a tudományos-műszaki társadalomban" témakörök marxista analizisét adják. A szám végén "Dokumentumok" cimmel a nem marxista szerzők munkáinak a tárgyalt témával szoroséul összefüggő részleteit taláhatjuk. Science and society. Selected essays. Ed.by Alexander Vavoulis, A. Wayne Colver. San Francisco,

1966. Holden-Day

. V, 152 p. Tudomány és társadalom. Válogatott tanulmányok. мт

д A kötetet összeállító két fiatal amerikai professzort az a cél vezette,hogy a kiváló természet- és társadalomtudósok /például Ernst Cassirer, Norman Campbell, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg, stb./ cikkein és tanulmányain keresztül jobban megértessék a szük szakterületükön tul is érdeklődő egyetemi hallgatókkal a tudomány alapvető elvei t , módszereit, filozófiai és társadalmi vetületeit. A válogatások a tudományos tevékenység jellegzetességeivel,történeti fejlődésével, a társadalommal és a politikával fennálló kapcsolatával, kölcsönhatásaival és egy sor más társadalmi, tudománytörténeti, tudományfilozófiai és elvi jelentőségű tudománypolitikai kérdéssel foglalkoznak. Noha a kötet elsősorban az egyetemi hallgatók használatára készült /az egyes fejezetek végén ellenőrző kérdések is szerepelnek/, érdekes tájékoztatást nyújt a tudomány társadalmi kérdéseivel foglalkozó szakembernek is. STERLING,

Theodor D. - POLLACK,Seymour V.: Computers and the life science. New York - London, Columbia Univ.Pr.

, I965. VII, 342 p. Számitógépek alkalmazása a biológiai és orvosi tudományokban. ^ Müve első főrészében a szerző az úgynevezett "robot rendszer" részletes ismertetését adja. A robot olyan s z á m i t ó g é«p es rendszer, amelynek integráns részét alkotják más gépek és berendezések és maga az ember is. A következő fejezetek a számitógépes rendszerekkel történő adatfeldolgozást és visszakeresést irják le. Robot rendszerek széleskörű orvosi és élettani alkalmazási lehetőségei közül a radiológiai diagnosztika és terápia kérdéseivel, továbbá az EKG és EEG adatok gépi feldolgozásával és értékelésével foglalkozik részletesen. Az utolsó rész gyakorlati szempontból tárgyalja egy számitógépes rendszerbevezetésével kapcsolatos tudnivalókat. STONE,

Richard: Mathematics in the social sciences and other essays. London,I966. Chapman and Hall. XIII, 291 p., 2 t. A matematika alkalmazása a társadalomtudományokban és egyéb tanulmányok. MTA A kötet a szerzőnek tudományos folyóiratokban korábban megjelent tizenhét tanulmányát gyűjti egybe. Cimadó tanulmányában a szerző kifejti, hogy a társadalomtudományok sem az alap-, sem az alkalmazott kutatás stádiumában nem mondhatnak le a matematikai módszerek alkalmazásáról. Szellemes példákkal hivja fel a figyelmet arra, hogy adott tudományterületen tapasztalt, matematikailag kifejezett törvényszerűség sikeresen alkalmazható egy vagy 530