Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

9. teljes kikapcsolódási időszakok beiktatása. A jelentős kérdésmegoldások abszolút újdonságukkal emelkednek ki, de sokszor látszólag jelentéktelen mozzanatból derül ki ujszerüségük"'"'

7''. Például Fleming penicillin felfedezése kedvezőtlen kisérleti feltételeire vezethető vissza, Pasteur viszont azt mondta, hogy a szerencse csak a felkészült kutatót látogatja meg. AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZA A megtalált megoldást a kutató tervszerű értelmi müveletekkel b i z о nyitja. A kisérlet betervezése szakaszának is nevezik ezt a fázist. A kutató a kialakult eredmény alapján ugy sorakoztatja fel az adatokat, hogy abból a megoldás nyilvánvalóan következzék. Nem szabad azonban ebből retrospektive a szellemi munka folyamatára következtetni, mert a két szerkezet eltér egymástól. Az ellenőrzés szakaszába tartozik: 1. a további munka pontos meghatározása; 2. az eredmény alapján a gondolatmenet mellékhajtásainak végiggondolása; 3. a feltárt uj terület pontos elhatárolása; 4. uj probléma feltárása és megoldásának előkészitése. A KUTATÁSI MÓDSZEREK TÖRTÉNETI TÍPUSAI A tudománytörténet szerint a következő kutatási módszerekkel érték el a legnagyobb eredményeket: 1. Newton': a matematikai módszer alkalmazása; 2. Faraday: tapasztalat; 3. Cavendish: nagy pontosságú manipuláció és mérés; 4. Mendelejev: osztályozás; 5. Pasteur: mikro-elemzés és kitartás nehezen ellenőrizhető, de helyesnek látszó feltevés mellett; 6. Darwin: hipotézis bizonyitása nagy adattömeggel; 7. Mendel: osztályozás és statisztika; 8. Quételet: statisztikai módszer; 9. Galton: belső szemlélet''^. 55/ Uo. 95.p. 56/ Uo.l?4.p. 49