Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

AZ ALKOTÁSI FOLYAMAT MOTIVÁCIÓJA A különböző szakaszokban a következők a domináns hajtóerők: - az előkészités szakaszában az információk rendszerezése, a tisztánlátás vágya, a megoldásra törekvés; - a lappangási időszakban a megoldásra várakozás hiány- és feszültségérzete - a megoldás szakaszában az alkotás, a megtalálás öröme, a feszültség feloldódása, a megoldás sikerének, a tőle való elszakadásnak aggodalma; - az ellenőrzéskor: a gondolat továbbfejlesztésének, megvédésének és bizonyításának öröme, és megoldástól való megfosztás félelmének megszűnése. Különösen jelentősek az alkotás alapmotivációi . Ezek Haefele szerint a következők: 1. gyakorlati szempontok, anyagi, erkölcsi érdekek; 2. az alkotásban található kielégülés; 3. az előrelátás, a felfedezés öröme; 4. megszabadulás a valamitől való megfosztottság aggodalmától; 5. versengés; 6. szublimáció /kompenzáció/""''. AZ ELŐKÉSZÍTÉS SZAKASZA Az előkészités feladata, hogy a problémát pontosan megfogalmazza, az anyaggyűjtés irányát kijelölje és az alapelgondolásnak megfelelően rendezze. Fő műveletcsoportjai a következők: 1. a probléma többszörös újraszerkesztése; 2. térbeli szimbolizálása /grafikon, diagram, kép, motivációs szemlélet/; 3. a probléma nem vizuális /verbális, számszerű/ megfogalmazása; 4. áttekintő, igazoló adatok összegyűjtése; 5. analógiák felkutatása; 6. a heurisztikai módszer alkalmazása; 7. ösztönző kérdések felvetése; 8. megfelelő szimbólumok alkalmazása; 9. távolabbi összefüggések figyelembevétele. Pólya a heurisztikai módszer lényegét a következő kérdésekben foglalja ösz— 53/ Uo. 19.p. 47