Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

van szükség a kutatásban . Az egyéni kutatóval szemben a komplex kutatócsoport /team/ válik a munka alapegységévé, s ez a kutatásszervezés elsőrendű problémájává p/T / léptette elő a kis csoportok kutatását . Mindez azonban még a vajúdás korszakában van. A legkedvezőbb megoldásokat egyformán torzitják a tudományos munkáról alkotott —és bizonyos ismeretágakban, illetve kutatóhelytipusokban ma is indokolt— hagyomá­nyos elképzelések, továbbá a gyakorlat jelentőségének és a korszerű szervezési, ve­zetési módszereknek a tulhajtása, ami sokszor a kellő tapasztalat hiányának és számos kérdés megoldatlanságának a következménye. Milyen mértékben szervezhető a kutatómunka? Hogyan egyeztethető össze a ku­tató, a kutatócsoport és a témaválasztó /feladatkijelölő/ érdekeltsége? Tudósok vagy igazgatási szakemberek irányitsák-e a kutatásokat? A komplex csoportok irányításához melyik érdekelt ismeretág képviselője a legalkalmasabb, illetve az irányitónak milyen külön tudományos ismeretekkel /filozófia, logika, ismeretelmélet, kibernetika, infor­mációelmélet, kutatási módszertan, pszichológia, szervezéselmélet/ kell rendelkeznie? Mind olyan kérdések, amelyek az egyre nagyobb számban kialakuló tudományos nagyüze­mekben nyomasztóvá váltak. KUTATÁSI NAGYÜZEMEK A termelés és növekvő kutatási igényei, továbbá a kutatások mind nagyobb mérete, költség-, eszköz-, előkészitési- és munkaerőigénye, egyre komplexebb volta a korábban kislétszámu kutatóhelyeket a létszám, a tevékenység összetettsége, költség­vetés és eszközellátottság szempontjából egyaránt nagyüzemekké fejlesztette. Még o­lyan szerzők is, mint В.E.Noltingk, aki pedig ellenzi a tul nagy kutatószervezetek létrehivását, a maximális létszámot 300 fő kutatóban jelöli meg, ami ebben a szerve­zettípusban nagyüzemnek számit. Ennél nagyobb kutatószervezet csak akkor működhet e­27/ redményesen, ha részlegvezetői valójában igazgatói hatáskörrel működnek . Ilyen nagy szervezetekben a kutatások szervezésének speciális problémái kiegészülnek a nagy szervezetek szervezésének és vezetésének általános problémáival: a fokozódó el­idegenülésse1, a belső és külső információrendszer megoldatlanságával, amely utóbbi­nak következtében a nagy szervezetek egyre inkább vezethetetlenné 25/ LIVINGSTON,R.T. - MILBERG , S . H .: Human relations in industrial research management. /Az emberi kapcsolatok az ipari kutatás irányításában./ New York, 1957' Columbia University Press. A18 р. 26/ HARE,A.P.: Handbook of small group research. /Kis csoportos kutatás ké­zikönyve./ Glencoe, 1963. The Free Press of Glencoe. 512 p. MT A 27/ NOLTINGK, В.E. : The human element in research management. /Az emberi moz­zanat a kutatásvezetésben./ Amsterdam-London-New York, 1959. Elsevier. 39-p. ^д

Next

/
Oldalképek
Tartalom