Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

tünkön a politika elsődlegessége, hogy tulajdonképpeni tudományos kutatásról alig le­hetett beszélni. Éppen intézetünk megszületése időszakában viszont már elismertté vált az ökonómiai tudományok létjogosultsága és szerepe is, azonban az adott körülmé­nyek között ez korántsem érvényesült olymódon, hogy a tudomány valami élenjáró szere­pet töltött volna be, bár ilyen jelszó is elhangzott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése időszakában teljes mértékben a gyakorlat igényei, követelményei érvényesültek, s ebben tudományos meggondolásoknak tulajdonképpen nem is maradt helyük, azonban mégis volt bizonyos szerepük. A mi inté­zetünk különösen két vonatkozásban vette ki ebből a részét. Egyik volt a szocialista átszervezés üzemszervezési követelményeinek valame­lyes érvényesítése, a másik pedig a termelőszövetkezeti tagok háztáji gaz dál kodása szerepére vonatkozó felismerések általánossá tétele. Elmondhat­juk, hogy az előbbiben bizonyos hatása volt ezirányu kutatásainknak, az utóbbi vonat­kozásában pedig teljes sikerről beszélhetünk, mert mind az országos irányitószervek, mind a területi irányitószervek messzemenően magukévá tették és fel is használták a háztáji gazdálkodásra vonatkozó vizsgálataink eredményét. Most, és már néhány éve viszont olyan történeti helyzet alakult ki, hogy a tudomány előtt nemcsak megnyilt az ut, hogy a gyakorlat előtt ha­ladhasson, hanem szinte sürgető igény formájában jelentkezik is ez a szük­séglet. Noha mindehhez tulajdonképpen megvannak a feltételek is, az igények is, még­sem könnyű ilyen szerepet betölteni. Nincs is olyan illúziónk, hogy a mi intézetünk különösképpen vállalkozni merne valamilyen élenjáró szerep betöltésére, de odáig el­jutottunk, hogy érzékeljük a történetileg felmerült legfőbb problémákat és kutatása­inkat ezekre irány it juk. Felkészültünk arra is, hogy éppen ezek tekintetében a szakma egyes kérdései körül sokkal élesebb viták alakulnak ki, mint bármikor eddig. A leg­jobb példa erre a termelőszövetkezetek vállalati jellege, s ezzel összefüggően gazdái kodásunk fő kritériumainak és jövedelemforrásainak a szerepe. Mi már néhány éve min­den lehető módon demonstráljuk, hogy mezőgazdaságunk fejlődése attól függ, vajon ter­melőszövetkezeteink mennyire lesznek képesek ésszerű vállalati gazdálkodásra, s meny­nyire teremtődnek meg ennek belső üzemi és külső gazdaságpolitikai feltételei. E kö­rül vannak legszenvedélyesebb vitáink más intézetekkel, illetőleg intézeteken kivüli körökkel is, s ez a vita ma is folyik. Serkentő számunkra, hogy álláspontunk lényegét a gazdaságirányítás reformjára vonatkozó elhatározások között a párt- és állami veze­tés magáévá tette, és konkrét gazdaságpolitikai intézkedések már ennek megfelelően születnek meg. Számunkra tehát most olyan feladat jelentkezik, hogy a termelőszövetke zeteken belüli zónában kövessünk el mindent azért, hogy e szempontok szintén érvényre jussanak, s ehhez sokoldalú és hatékony tudományos közreműködést fejtsünk ki. A mi szakterületünkön, s a mi intézetünkben még a legelvontabb elméleti kérdésekben is a teljes kölcsönhatás érvényesül. Alapkutatásaink témáit is az élő gyakorlatból meritjük, s valamennyi kutatási eredményünket a gyakorlat valamelyik szférájának cimezzük. рц

Next

/
Oldalképek
Tartalom