Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
1. szám - Szemle
tében nem eléggé eredményesek. Emiatt arra a következtetésre jutottunk, hogy szűkebb vezetőtestületre, vagy legalábbis vezetőgárdára is szükség van. Ennek a kialakítása azonban nem könnyű, mert ez az intézeti osztályvezetők között bizonyos megkülönböztetést jelent. Éppen ezért azt a megoldási formát választottuk, hogy a szűkebb tanácsnak állandó tagjai az igazgató és helyettesei,és a tárgyalt témától függően vesznek részt rajta a tudományos osztályvezetők közül azok, akiket a téma érint, valamint a gazdasági vezető és rajtuk kivül a párt- és szakszervezeti titkár, valamint egy-egy specialista kutató is. AZ INTÉZET KÖZPONTI IGAZGATÁSÁNAK A MEGSZERVEZÉSE Kezdetben mi sem fordítottunk sok gondot erre, mint ahogy az intézeti működési szabályzatok és az erre vonatkozó főhatósági rendelkezések sem sokat mondanak a kérdésről. Az idők folyamán azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy nagyonis figyelmet érdemel ez a téma, s különösen ahogy növekedtünk, mindinkább azt tapasztaltuk, hogy lehetetlen a konszolidált intézeti vezetés és működés abban az esetben, ha az intézet igazgatása nincsen kellően megszervezve. Sommásan ugy fogalmazható, hogy ha az intézeti igazgatás nincs kellően megszervezve, akkor az intézetvezetés még oly helyes törekvései is rosszabb hatással érvényesülnek, ha pedig tul van szervezve, akkor bürokrácia uralkodik el az intézet életében. De mit értsünk tulajdonképpen intézeti igazgatáson? Mindazt a szerve« ző, előkészítő, intézkedő és ellenőrző tevékenységet, amely azt szolgálja, hogy az intézetvezetés által kitűzött vagy elhatározott tevékenység eredményesen végbemenjen. Az intézeti igazgatáshoz tartozik tehát az egész gazdálkodás, továbbá különösen a következő tevékenységek: - a kutatási tervek kialakítása és nyilvántartása; - a kutatási eredmények elbírálása, és a felhasználásukra vonatkozó döntések előkészítése; - az intézeti kutatási eredmények közlése , kiadása vagy az érdekelteknek történő továbbítása; - az intézeten belüli és kivüli kooperációk létrehozása, nyilvántartása, figyelemmel kisérése és fejlesztése; -a nemzetközi kapcsolatok ügyei; - és végül, de nem utolsó sorban a személyi ügyek, ideértve a szociális és oktatási problémákat is. Mindeme intézeti igazgatási tevékenység megszervezésére az intézetek többségében titkárságot szoktak létrehozni, mégpedig rendszerint ugy, hogy 17