Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
1. szám - Szemle
és akadémiák által képviselt matematikai-experimentális természettudomány egyik legnagyobb szellemi tekintély lett. Abban a tekintély és méltóság iránt annyira fogékony korban ez a tény nem kevéssé segitett az elterjedésében. Felfelé törő egyének, csoportok, rendek felekezetek^ 0^ és nemzetek szivesen tűzték zászlójukra a természettudomány uj szalagját. A XVII. század végére a természettudomány utópiábólpropaganda lett. Galilei még azért állott teljes tekintélyével" a fiatal és bajokkal küzdő Accademia dei Lincei mellé, hogy egyetem és udvar zárt lehetőségeinél nyiltabb, sza32/ badabb porondot teremtsen az uj tudománynak . Wallis püspök, a Royal Society nagyhatalmú szürke eminenciása már az angol tudomány nemzeti érdekvédelmi szervének tekintette a hires londoni társaságot'*'^. A XVII. század végi Angliában a természettudomány "property" lett, nemzeti vagyon, amit védeni kell a "tolvajok" ellen, akár valami értékes képet. Ennek az érdekében szervezték meg, nem kevés fáradsággal és küzdéssel a Royal Society természettudományos könyv- és folyóirat kiadását, ennek az érdekében támadtak igazságot és kiméletet nem ismerve Leibniz ellen. A Royal Society -vei jelenik meg először a modern értelemben vett "tudományszervezés" fogalma, s rögtön bonyolult nem-tudományos, politikai, társadalmi, gazdasági tényezőkkel keveredve. A szervezés nem a tudósok és a tudomány, hanem az angol nemzeti tudomány érdekeit "szolgálta", s Hooke egészséges, francia-kapcsolatokat szorgalmazó kísérleteinek az elnyomása után az angol tudományos életet majdnem teljesen elszigetelte a kontinenstől. Baconból és Newtonból sikerült nemzeti bálványt faragni, de az angol természettudomány sokáig sínylette az első nagystilü tudományszervezési kísérletet^. Richard Foster Jones méltán csodált nagy' müvében az angol természettudomány 30/ A puritanizmus és természettudomány kapcsolatáról szóló hatalmas vitairodalmat illetően 1. MAKKAI László: Puritanizmus és a természettudomány. = Századok, 1964.5-6.sz. IO73-IIO3.p. Ellenkező álláspontból foglalja össze a kérdést RABB,Th.K,: Religion and the rise of modern science. /А vallás és az újkori természettudomány keletkezése./ = Past and Present /Kendal/, 1965.31. no. 111-126. p. MT A 31/ ARMITAGE,W.H.G. : The early utopists and science in England. /А korai utópisták és a természettudomány Angliában./ = Annals of Science /London/, 1956.XII. vol .4.no. 247-254. p. ELTEK, MTA 32/ DRAKE,Stillman: The Accademia dei Lincei. /А "Hiúzok" Társasága./ = Science /Washington/, 1966.151.vol. 3715.no. 1194-1200.p. 33/ L.Wallis levele Collins-nak 1671/2. január 25-én: "nagyon szeretném, ha Mr.Newton és Mr.Hooke komolyan elkezdenék a teleszkóp-tervezés munkálatait, nehogy mások lopják el tőlünk, amit a mi nemzetünk talált fel, pusztán azért, mert mi elhanyagoljuk a publikálást." Correspondence of scientific men of the seventeenth century Ed. by S.P.Rigaud, /XVII. századi természettudósok levelezése./ Oxford,1841. /Reprografischer Nachdruck. Hildesheim,1965. G. Olms.1-2. vol./ 2. vol.528-530. p. MTA Mat. 34/ A Royal Society történetének viszonylag nagy irodalma van, ennek ellenére a Társaság korai története még ma sem tisztázott. A tricentenárium alkalmából ke letkezett dolgozattömegből kiemelkedik Douglas McKie tanulmánya: McKIE,Douglas: The origins and foundation of the Royal Society of London. /А londoni Királyi Társaság eredete és megalapítása./ = Notes and Records of the Royal Society /London/, I960.1.no. l-37.p. Ebből a gondos tanulmányból is az látszik, hogy a Társaság igazán teremtő periódusa a hivatalos megalakulás előtti időszak s a megalakulást követő néhány év volt. 114
