Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

b/ monografikus vizsgálatnak alávetni a legdinamikusabbnak látszó, vagy a prioritásra egyáltalán igényt tartó szektorokat, elemezve mozgási tendenciáikat. 5. JEGYZET: A KUTATÁSI KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA: KÜLÖNBÖZŐ PROJEKCIÓS ELJÁRÁSOK Minthogy elméletileg bizonytalan talajon járunk, itt minden eljárás és azon alapuló becslés több hipotézist feltételez, amelynek jelentését még konkretizál ni, valószinüségét pedig igazolni kell. Ezzel afféle "szigony-sorozatot" vetünk ki, amellyel definiáljuk a lehetőségek tartományát. Ezek beilleszkednek ugyan a terv kvantitatív kereteibe, és a választási szféra körülhatárolásával megkönnyítik a dön tést, de nem helyettesitik azt: megelőzik a választást de nem vezérlik. Semlegesek mind a kívánatossal, mind az aggasztóval szemben, és csak a valószínűt jelölik a je lenből kiindulva. Tehát nem szabad őket normativ értékkel felruházni. A nem. zetközi összehasonlítások nehezen meg valósithatók, értelmezésük problematikus. a/ Az ideális az volna, ha figyelembe lehetne venni és ki lehetne kapcsol ni a kutatók munkabérében és a kutatási nyersanyagok árában fennálló különbségeket. b/ Országonként különbözik a kutatási költség definici ója /a fogalom tartalma szerint/, a kutatás szférája /például a prototípusra forditott kiadás/, a kutató fogalma /például a fejlesztő mérnök is az lehet/. с/ Összehasonlítást lehetne tenni fejlett ipari országokban а к о n kurrenciális szemszögből elindított erőfeszítések gazdasági hatékonysága tekintetében, mert itt látszólag a partner erőfeszítéseinek becsléséből indulnak ki; a legtöbb esetben azonban nem elemzéssel, hanem csak bizonytalan értesüléseken alapuló félelemmel van dolgunk. Az ilyen anyag alapján csak veszélyes torzképet kaphatunk, ha a szektoros stratégia módszeres kidolgozását akarjuk ezzel helyet tesiteni. Mindamellett a következő négy hipotézis felállításával végezhetünk projek ciókat valamely ország x évben várható totális kutatási erőfeszítéseire vonatkozólag: a/ az erőfeszítésnek a beruházáshoz viszonyított aránya az 1962-es szinvonalon marad; b/ az egy főre jutó kiadás ugyanolyan mértékben emelkedik majd, mint vala mely szomszédos országban az utóbbi évek folyamán; с/ a beruházás százalékosan ugyanugy növekedik, mint valamely szomszédos országban az utóbbi évek folyamán; 84