Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
5. szám - Bibliográfia
amelyeket a szóbanforgó "emberszabású" programozási nyelven kap. Ilyen programozási nyelv ma már sok van, a nemzetközileg is legismertebbek közé tartozik a FORTRAN /"formula translation", azaz képletforditás röviditése/ és az ALGOL /"algorithmic programming language", azaz algoritmikus programozó nyelv röviditése/. Bár a FORTRAN-t eredetileg az IBM elektronikus számitógépgyár dolgozta ki saját gépei számára, ma úgyszólván minden modernebb géphez van már FORTRAN compiler-program. Gyakorlatilag tehát a FORTRAN nyelven irott számitási és adatfeldolgozási programok minden gépre alkalmazhatók. Igen előnyös a kutató számára, ha legalábbis egyszerűbb számitási és adatfeldolgozási programjai megirásához nem kell programozó szakember segitségét igénybevennie , ami egyfelől költséges .másfelől meglehetősen időtrabló dolog, hiszen ahhoz, hogy a programozó meg tudja irni a megfelelő programot, előbb bizonyos mélységig el kell sajátitania, meg kell értenie azt a szaktudományos problémát, amelynek megoldásához a program szükséges. Ha a kutató maga megtanulta a programozási nyelvet, akkor már a kész —például éppen FORTRAN-nyelven irott— műveleti programot adhatja át a számítástechnikai, illetve adatfeldolgozó központnak végrehajtás végett. A FORTRAN programozási nyelvnek megtanulása nem túlságosan nehéz feladat.Szerény határok között 8-10 hét alatt megtanulhatja bármely kutató, s ehhez nincs is semmi különösebb szakismeretre szüksége az elektronikus berendezések működésmódját illetően. A FORTRAN legtöbb utasitásszava angol eredetű /vagy valamely angol szónak könnyen felismerhető rövidítése/; a matematikai képleteknek FORTRAN nyelven való Írásmódja meg éppenséggel kevéssé különbözik a szokványos matematikai Írásmódtól. Leginkább tanulásra szorul az,mit milyen módon lehet és szabad megfogalmazni ezen a nagyon leegyszerűsített és lakonikus programozási nyelven, amely bizonyos szempontból talán valamiféle katonai vezénylési nyelvre emlékeztet. James T. Golden kitűnő könyve a FORTRAN programozási nyelv legújabb változatára, a FORTRAN IV-re tanitja meg olvasóit. Előnye más hasonló könyvekhez képest, hogy valóban semmiféle előzetes szakismeretet nem tételez fel az elektronikus számítógépi technika és a számítástechnika terén. Felépítése teljesen logi< kus és világos. Sok gyakorlatot és fela> datot tartalmaz /megoldásokkal együtt/. Továbbá olyan alapos oktatást nyújt,hogy az, aki ebből a könyvből a FORTRAN-IV-et megtanulta, utána a legtöbb más programo' zási nyelvet is könnyűszerrel el fogja sajátitani, ha szüksége lesz rá. Megjegyezzük még, hogy a FORTRAN IV programozási nyelv teljesebb, mint a FORTRAN előző /I és II. számú/ változatai, de azoknak kód—anyagán és módszerén igen kevés —a könyvben külön táblázatban kimutatott— módosítást eszközöl. így az,aki a FORTRAN IV-et elsajátította, előző vál tozatait is használni tudja. PATEK,Ferenc : A műszaki tudományos tájékoztatás dinamikája. Igénykuta tás. Bp.I960. OMKDK. 118 p. soksz /Országos Műszaki Könyvtár és Doku mentációs Központ. Módszertani ki adványok. 23.sz./ M_. A tudományos kutatás eredményei közvetett hasznosításának egyik legf onto sabb módszere a müszaki-tu dományos tájékoztatás, mely az ipari termelés területén különleges hangsúlyt kap. A műszaki-tudományos tájékoztatás hatékonysága ugyanis a technikai haladás egyik alapkérdése. A tájékoztatás hatékonyságát viszont a tájékoztatás iránti igény gondos felmérése utján lehet fokozni. Patek Ferenc tanulmánya ennek a kérdésnek egyik első igényes hazai feldolgozása. A bevezető részben a szerző, a tudás, ismeret és információ kölcsönhatá sát elemzi, majd rátér a tudományos tájé koztatás általános fejlődésben elfoglalt helyének vizsgálatára. Ezután az igényku tatások részleteinek tárgyalása következik. Ezen belül a szerző az eddig végrehajtott igénykutatási vizsgálatok összehasonlító elemzésével foglalkozik, és rá világit a tudományos tájékoztatás iránt mutatkozó igény és a tudományszak, a kutatás szintje és tipusa, a kutató szakmai képzettsége, a politikai és földrajzi viszonyok, a nyelvtudás és egy sor más tényező kölcsönhatására. A szerző ugyancsak részletesen foglalkozik az igénykutatás módsz ertani kérdéseivel, a tájékozódási igény mértékének meghatározásával, a tájékozódás 722
