Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
1. szám - Szemle
A kérdés jelentőségének megvilágítására "funkcionális szempontból legcélszerűbb, ha a gépi- és a műszertechnika növekedését egy felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozóra vetitjük. Nagyon kedvezőtlen az a tény, hogy Csehszlovákiában az elképzelések szerint egy felsőfokú munkatársra eső nem építési beruházás összege 17 250 KSs-ről /1958-1963 közötti átlag/ 12 500 KÍs-re /1965-1970 közötti átlag/ csökken. Ha egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársra a nem építési beruházás összegét átlagban 16 500-18 000 K6S között /tehát körülbelül az 1958-1963 közötti szinten/ állapítanánk meg, akkor 5 6OO felsőfokú végzettségű dolgozóval szá» 3/ molva, I966-I97O között 4-50-500 millió Kcs nem épitési beruházás lenne indokolt." Az alapkutatások problematikájával kapcsolatban a fentihez hasonló panaszokat Lengyelországból is hallunk. Witold Noviacki a Lengyel Tudományos Akadémia terv4-/ előkészítő közgyűlésén, 1964-. december 11-én a következőket mondotta erről : "Az I966-I97O között szükséges beruházások összegét 800 millió zlotyra becsüljük. A legfontosabb, halaszthatatlan beruházásaink összege 65О millió zlotyt tesz; ebből 300 millió zloty az épitési beruházás. A Minisztertanács Tervbizottsága —az előzetes javaslatok tanúsága szerint— 4-99 millió zloty összegű beruházásokig hajlandó elmenni, amelyből 200 millió zloty az épitési beruházás. Megjegyzem, hogy a javasolt összegek valamivel elmaradnak a mostani /19б1-19б5/ ötéves terv megfelelő ráfordításaitól. Az Akadémia 4-99 millió zlotyt kitevő beruházási terve egyenesen katasztrofális lenne, s nem tenné lehetővé számos kulcsfontosságú tudományág fejlesztését. I96I-I965 között az akadémiai intézetek müszervásárlására 198 millió zloty hitelt kaptak, ugyanakkor —1962 óta— az import beszerzések évről-évre csökkentek. Az uj intézetek műszerezettsége általában igen szegényes, a felujitás és a korszerűsítés folyamata nagyon lassú. Ezt még súlyosabbá teszi, hogy 1966-1970 között még a jelenleginél is alacsonyabb hitelkeretet, 160 millió zlotyt javasolnak." Az alapkutatásokra fordítható végleges összegek Lengyelországban sem ismeretesek még, bár E. Szyr miniszterelnökhelyettes, a Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke már az emiitett közgyűlésen kilátásba helyezte a kedvezőtlen mutatók korrek.5/ ciojat 3/ Az idézett tanulmányt szerzői azért tették közzé, hogy az alapkutatások uj ötéves tervének jóváhagyásáig jobb belátásra birja az illetékeseket. Mivel a végleges döntésről még nincs értesülésünk, nem tudjuk: milyen sikerrel. —Szerk. 4-/ NOWACKI,Witold: Podstawowe zalozenia do planu badaA oraz rozwoju placówek naukowych PAN w latach 1966-1970. /А tudományos kutatási terv alapelvei és a LTA intézeteinek fejlesztése I966-I97O között./ = Nauka Polska /Warszawa/, 1965.2.no. 115.p. 5/ KUJAWSKI, Edmund: Rozwoj badan i placówek PAN w latach I966-I970. /А kutatások és az LTA intézeteinek fejlődése 1966-1970 között./ = Nauka Polska /Warszawa/, I965.2.no. 139-14-6.p. E.Szyr hozzászólásának kivonata a 14-2-14-5.p.-n található. 68
