Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

3-4. szám - Bibliográfia

ban határozott szerepe van a képzeletnek, a materialisztikusan értelmezett Intuíciónak. Ennek ellenére a tudomány általános fejlődését és a különböző kutatások folyamatát szigorú törvényszerűségek határozzák meg, melyeknek megvan a maguk logikai menete. Ezt a logikát el kell sajátítani a tudományos munka sikere érdekében. Jelen könyv 12 fejezetben tárgyalja a kutatás logikáját. Szerzői kollektívája kilenc szakemberből áll, megjelentetője az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának Filozófiai Intézete. Értékét emeli a tanulmányokhoz kapcsolódó tekintélyes bibliográfia. MARCH. James G. : Handbook of organizations. Chicago

,1965. Rand McNally. 1247 p. Szervezetek kézikönyve. OgyK A szerző —kaliforniai egyetemi tanár— az Egyesült Államok jelentős egyetemei legnevesebb professzorainak bevonásával állította össze a szer ve zéstudomány kézikönyvét. A terjedelmes munka az alapvetéssel, a módszertannal, egyes szervezési elméletekkel, valamint sajátos szervezési területekkel foglalkozik, és a megállapítások alkalmazására vonatkozó fejtegetéseket közöl. Az alapvetés keretében négy tanulmány foglalkozik az irányitás, vezetés és ellenőrzés kérdéseivel, a döntéselmélettel , a kisebb csoportokkal és nagyobb szervezetekkel, valamint a társadalmi szervezetek kérdéseivel. A módszertani rész a laboratóriumi kutatások szervezésével, a szervezéstudományi kutatások különböző módszereivel, a behaviorista-, valamint a matematikai szervezéselmélet problematikájával foglalkozik. A szervezéselmélet egyes ön állósult területeit külön fejezetekben tárgyalják az erre felkért szerzők. A vezetéselmélet /igazgatás/, a szervezés gazdaságtani elemzése, a szervezeti növekedés és fejlődés problematikája, a szervezeteken belüli Közlésrendszer, a személyi kapcsolatok, a döntéselmélet, az ellenőrzés rendszere és az összehasonlító elemzés az egyes fejezetek tárgyai. Az összeállítás külön részben foglalkozik egyes speciális intézményekkel: az egyesületekkel, a politikai pártok szervezetével, a közigazgatással, a katonai igazgatás szervezetével, a helyhatósági igazgatással, a kórházak-, iskolák- és börtönök szervezetével, s végül a kereskedelmi szervezetekkel. Konklúziókat vonnak le az alkalmazásra vonatkozó.rész egyes fejezetei: a személyi kapcsolatok és. a szervezeti problematika vonatkozásában a különböző elméleti irányzatok szemlélete szerint. A záró fejezet a szervezeti képletek, módszertani szempontok, valamint az elemzés lehetőségeinek összefoglalását adja. A tanulmánykötet használatát a bevezetésben adott instrukciók, a tartalomjegyzék, valamint a szerzői- és tárgymutatók segítik elő. MIHAJLOV, A.I. - CSERNÜJ, A.I. GILJAREVSZKIJ, R.Sz.: Osznovü naucsnüj informacii. Moszkva,1965. "Nauka" 656 p. A tudományos információ alapjai. MTA A tudományos tájékoztatás egyre fontosabb szerepet játszik a tudományos és a technikai fejlődésben. Sok százezer szakember foglalkozik tudományos tájékoztatási tevékenységgel szerte a világon. E szakemberek túlnyomó többsége különböző területekről került tájékoztató munkára anélkül, hogy ehhez előzetes szakmai képzésben részesült volna. A szükséges ismereteket elsősorban tapasztalati alapon, a gyakorlati munka során sajátították el. A tudományos tájékoztatás ismereteinek ilyen elsajátítása ma azonban már nem elégséges. Meg kell szervezni a tudományos tájékoztatásban foglalkoztatottak szakképzésének megfelelő rendszerét, s el kell látni őket a szükséges segédkönyvekkel. A jelen mü egyike azoknak az első kísérleteknek, melyek a tudományos tájékoztatás elméletét, módszertanát és szervezetét foglalják össze. Meghatározza a tudományos információ téma-körét és metodológiáját, elemzi az információ forrásait, a különböző dokumentum-fajták jellegzetességeit, bemutatja a dokumentumok feldolgozásának analitikus és szintetikus módszereit és formáit, az 541. »