Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
1. szám - Szemle
sabb. Először is tul sok időt töltöttünk ipari szakemberek 'előállításával' és nem eleget ipari vezetők képzésével... Másodszor, nem akartuk felismerni, illetve elismerni, hogy a mi ipari gépezetünk sokféle alkatrészét különböző emberek különböző indokokból mozgatják... Egyetlen vállalatban három főosztályunk van, amely ugyanazt a terméket három ellentétes szempontból itéli meg... Csoda-e, hogy súrlódások vannak? S ez a súrlódás fennáll ott is, ahol az emberek a legjobb szándékkal dolgoznak együtt." 21 7 AZ EMBER, A GÉP ÉS A SZERVEZET KAPCSOLATAINAK UJ FELFOGÁSA TAYLORTÓL A MŰSZAKI LÉLEKTANIG Az ember, a gép és a szervezet elméletileg megalapozott összekapcsolása kétségtelenül a tudományos üzemszervezés vivmánya. Taylor és Ford a három rész-rend22/ szert egyesitő rendszert a gép mechanikai elvei alapján vélte megkonstruálhatónak. Ennek következményeként a megosztott és összehangolt emberi tevékenységnek csak a tárgyi oldalát vették figyelembe. Taylor a bizonyos feladatra fiziológiai szempontból elsőrendűen alkalmas személyek "gépesitését", munkájuknak a mechanika elvei alapján mozgáselemekből való megkonstruálását, a munka menetének és körülményeinek részletes szabályozását kivánta elérni. Ford felismerte Taylor módszerének rendkivül munkaigényes, hosszadalmas voltát, és a mozgószalag /conveyor/ alkalmazásával, a munkák elemi mozzanatokra /müveietrészekre/ bontásával, elvégzésük kényszertempójának megállapításával a munkást rendelte egy-egy mechanizmus kiszolgálójává. A dolgozók mozdulatait nem szabályozta, néhány, mindenki által elvégezhető, ütemesen visszatérő mozdulatot követelt, amelyek megválasztása szabad volt. Ez a látszólagos személyi elem ne tévesszen meg, az elszemélytelenedés itt a legnagyobb. Az "emberi végtermék" még a kapitalista társadalmakban is hatalmas ellenhatást váltott ki, amelyből olyan jelentős tudományok, tudományos irányzatok fejlődtek, amilyen a munka-pszichológia, a munka-fiziológia, a "Human Engineering", a 21/ DALE - URVICK: i.m.-ben idézi DAVIS, В.: The pill's grim progress c. cikkéből,Esquire /New York/ 1954. augusztus. 54.p. 22/ TAYLOR, F.W. : The principles of scientific management. /А tudományos vállalatvezetés elvei./ New York, 1912. Harper and Brothers. 149 p» ^д FORD, H.: Életem és működésem. Budapest, 1926. Légrády, 291 p. MTA 51
