Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

mai nyilvántartás áll rendelkezésre. Ami a középfokú szakképesítéssel rendelkező /például technikusi, laboránsi/ tudományos munkaerőket vagy a segéderőket illeti,e­zeknek országos nyilvántartásba vétele egyelőre csak bizonyos fontosabb szakterüle­teken látszik megvalósíthatónak, mert a határok itt már nagyon elmosódnak. A természettudományos területen egyetemi, főiskolai vagy ezzel egyenértékű képzettséggel hivatásszerű tudományos tevékenységet kifejtő munkaerők nyilvántartásbavételét ugy hajtotta végre az Országos Tudományos Alapít­vány, hogy felszólította az összes számbajövő tudományos és szakmai szervezetet.mű­ködjék közre mindazon személyek, illetve munkahelyek címjegyzékének összeállításá­ban, ahová a megfelelő kérdőivek eljuttatandók /tekintet nélkül arra, hogy ezek a személyek, illetve munkahelyek tagsággal rendelkeznek-e az illető szervezetben/. Mivel az Országos Tudományos Alapítvány megfelelő anyagi eszközöket tudott mozgósí­tani e munka elvégzésére, továbbá a szóbanforgó tudományos és szakmai szervezetek úgyszólván kivétel nélkül az Országos Tudományos Alapítvány által meghatározott ál­lami juttatásokban részesülnek, végül pedig az amerikai állami kutatásfinanszírozás óriási méreteit tekintve nemigen akadhat olyan személy, aki ki szeretne maradni a Tudományos és Műszaki Személyzet Országos Nyilvántartásából, az elvileg önkéntes a­datszolgáltatás igen jó eredményre vezetett. Ellenőrzött becslések szerint a defi­níciónak megfelelő természettudományos munkaerők mintegy 90-95 %-á.t sikerült nyil­vántartásba venni. Vegyük most szemügyre az Egyesült Államok fentiek szerint meghatározott munkaerő-állományának főbb jellemző adatait. Az ebbe a kategóriába tartozó személye­ket amerikai terminológia szerint "scientist"-eknek, azaz természettudósoknak minő­sitik. Részletes összehasonlítás a táblázatban közölt amerikai adatok és hazai megfelelő adataink között nemigen lehetséges, mert hazai statisztikánk sok tekintet­ben eltérő kategorizálásokon alapszik.Igy az agrártudományok nálunk /eltérő körül­írással/ külön csoportot alkotnak, a közegészségügy /illetve közelebbről a higiéniai technika — "sanitary engineering"—, amiről itt szó van/ részben orvostudományi, részben építéstudományi szaknak számit stb. Nagyjából azonban mégis a következőket állapithatjuk meg az Egyesült Államok "természettudományos hivatásu személyek" s a hazai természettudományos oktató- és kutatókáderek /kutatóintézeti kutatók, tanszé­ki oktatók és kutatók/ statisztikájának egybevet é'sé­b ő 1 9 / : l/A nők arányszáma a "természettudományos hivatásu sze­mélyek" körében az Egyesült Államokban 7 nálunk lényegesen magasabb: a természettudományos kutatóintézeti kutatók között 20 %, a természet­tudományos tanszéki oktatók és kutatók között 24 %. 9/ Magyar adatok forrása: A tudományos kutatás helyzete és fejlődése. Id. kiad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom