Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

A kutatási szerződések alkalmazása természetesen éppúgy lehetséges kapitalista, mint szocialista viszonyok között, amint ezt a jelenlegi gyakorlat is bizonyltja. Sőt a kutatásfinanszírozás e formájának bizonyos előnyei, amelyekre az ElliottBizottság jelentése nyomatékosan rámutat, sokkal nagyobb mértékben hasznosíthatók a szocialista kutatási politika keretében, mint például éppen az Egyesült Államokban uralkodó viszonyok között. A kutatási szerződések sokkal jobban tervezhető és nyilvántartható "objektumok" a népgazdasági irányitás mechanizmusán belül, mint akár a költségvetési keretekben gazdálkodó intézmények "saját rezsiben" végzett kutatásai, akár pedig tetszőleges "céltámogatásos" kutatások. Igen nagy fegyelmező ereje is van annak, hogy szerződést csak tematikailag szabatosan meghatározott kutatómunkára lehet kötni, terminusok és költségek előzetes kalkulációja alapján. Ez persze egyben határt is szab annak, hogy miféle kutatások finanszírozása oldható meg kutatási szerződések alapján. Semmiképpen sem helyezhető az e, g é s z állami kutatásfinanszírozás kutatási szerződések alapjára. De ahol —mint például az alkalmazott és fejlesztési kutatás igen széles területein— megvannak a kellő feltételek a kutatási szerződések alkalmazására, a kutatásfinanszírozásnak ez a módja sok előnyt nyújthat. Nincs itt helyünk kitérni azokra az érdekes részletekre, amelyeket az Elliott-Bizottság jelentése a kutatási szerződések ellenőrzésének és eredmény-kiértékelésének újszerű igazgatás-szervezési megoldásairól, a szerződéses kutatómunkálatok terminus-meghatározásában alkalmazott GANTT-, PERT-, MILESTONE- stb. technikákról közöl. Ebben a vonatkozásban a jelentés megfelelő kötetere kell utalnunk /ЕВ. VII. 45-66./. AZ ÁLLAMI KUTATÁSIRÁNYITÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE Az Elliott-Bizottság jelentésének VIII., IX. és X. kötete szorosan összefüggő kérdéseket tárgyal. A VIII. kötet az államilag finanszírozott kutatómunkák "hatóságközi koordinációjának" kérdését tárgyalja; a IX. kötet minden eddiginél teljesebb s t a tisztikai áttekintést nyújt az államilag finanszírozott kutatótevékenység és az állami kutatóapparátus egészéről /finanszírozó, illetve felügyeleti hatóságok szerinti tagolásban/, végül a X. kötet az állami kutatásszervezés és kutatási politika bizonyos reviziójára tesz javaslatokat. 32