Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

3-4. szám - Szemle

jelenleg már fejlesztési szerződések megkötésekor kikötik a CPM alkalmazását; /ilyenek példáal a National Coal Board/ Országos Szénhivatal /, a British Rail /Brit Vasutak/, az Army Operational Research Unit /Hadsereg Műveletkutatási Csoportja/ és még sokan mások. Többek között a Victoria földalatti projektumot is kritikus ut eljárással tervezik. Nagy Britanniában ma már olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg a CPM alkalmazási lehetőségei iránt, hogy az Operational Research Society /Műveletkutatási Társaság/ égisze alatt tanulmányi csoport alakult, amely a módszer alkalmazóinak fórumaként szolgál. A tanulmány szerzőinek meggyőződése szerint a polgári- és ipari gyakorlatban előforduló projektumok túlnyomó többsége nagyjából két kategóriába sorolható: olyan projektumok, amelyek jellegüknél fogva a jövőben is minden bizonnyal már ismert tevékenységek szolgálatában fognak állni, mig a másik fajta projektumok fejlődése meglehetős nagy kockázatokat és bizonytalanságokat rejt, amelyeknek tisztázása még a jövő feladata. A CPM és a PERT módszert eredetileg csupán h z első csoportba tartozó projektumok elemzésére dolgozták ki. Nagyon sok projektumnál, például a rutin épitési munkák esetében, jóformán nem is fordulhat elő, hogy menet közben át kelljen tervezni az egész folyamatot. A CPM és a PERT itt ideális megoldásnak bizonyul, a siker szinte el sem maradhat. Az utóbbi időben azonban a CPM-t és a PERT-et kezdik már arra is felhasználni, hogy a második kategóriába tartozó projektumok igazgatásában is segítsenek. Más szóval: kockázatot és bizonytalanságot rejtő projektumokat olyan sémába szorítanak, amely kezdettől végig zavartalan és sikeres lefolyást feltételez. Az elgondolás alapjaiban veszélyes. A vállalatvezetőség igy általában derül átó képet nyer a projektum esélyeit illetően, s ez igy gyakran nem sokban különbözik attól a képtől, s nem is pontosabb annál, amit mindennemű tervezési technika nélkül alakitanának ki. Amennyiben a kockázatok viszonylag csekélyek, és a projektum bonyolításának késői időpontjában jelentkeznek, hatásuk is csekély lehet a projektum befejezésének valószínű idejére, valamint a vezetésben kezdettől alkalmazott legelőnyösebb módszerek megválasztására, A gyakorlat valóban azt is mutatja, hogy a korlátozott kockázatokat rejtő projektumok esetében gyakran sikeresen alkalmazzák e módszereket — zavartalanságot feltételeznek, és ha mégis zökkenők lépnének fel, azokat menet közben szüntetik meg. Feltehető azonban, hogy a vállalatok vezetői az ilyen alapon készített előrebecsléseket '/amelyek tehát a zavartalanságon alapulnak/ bizonyos jogos óvatossággal kezelik. Ettől függetlenül azonban változatlanul érvényes az a megállapítás, hogy amikor kockázatokkal és előre nem látható tényezők felmerülésével kell számolni, minden olyan elemzés, amely nem veszi figyelembe azokat, szinte értelmetlennek bizonyul. Ilyen körülmények között elegendő lehet, ha számot vetünk a projektum "koc417