Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

A SZÖVETSÉGI KORMÁNY TUDOMÁNYFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MÉRETEI ÉS SAJÁTOSSÁGAI A szövetségi kormány költségvetésének elemzésekor mindenekelőtt a kutatás és fejlesztés rovatban szereplő összegek nagysága ötlik szembe. Az utóbbi öt évben a szövetségi kormány tudományfejlesztési beruházásai erősen felszöktek: az 1964. pénzügyi évben összegszerűen mintegy 15 milliárd dollárra becsülhetők. Mivel mindezt gyakran "tudomány" cimke alatt foglalják össze, fontos, hogy ismerjük, miként oszlanak meg az állami alapok a kutatás és a fejlesztés között. Az 1963. pénzügyi évben kutatásra 4.2 milliárd dollárt /ezen belül alapkutatásra 1.4 milliárd dollárt /, fejlesztésre pedig 13 milliárd dollárt forditottak. Amikor tehát kutatásról és fejlesztésről esik szó, tisztában kell lenni a kettő közötti különbséggel, továbbá az erőforrásokban való részesedésük arányával. A fejlesztés főként egyedi és gyakorlati célkitűzésekre vonatkozik, és gyakran "keményáru" előállításával vagy beszerzésével jár együtt. Ilyen gyakorlati célok például az energiatermelés, alacsony érctartalmu kőzetek kiaknázása, a viznek és levegőnek szennyeződéstől való megóvása, a légi és országúti közlekedés biztonságossá tétele, tűzvészek kitörésének megelőzése, a közegészségügy javitása. A tulajdonképpeni értelemben vett kutatási tevékenység tehát a tudományos és műszaki összráforditások viszonylag csekély, bár életbevágóan fontos hányadát fogla'lja magában: a szövetségi kormány csaknem loo milliárdra rugó költségvetésének mintegy 4 %-a. Ha az alapkutatást külön vesszük figyelembe, kitűnik, hogy arra a szövetségi kormány költségvetéséből 2 %-nál is kevesebb jut. A nemzeti össztermékhez viszonyítva az államilag finanszírozott kutatás aránya egészen jelentéktelen, s ez is busásan megtérül. A szövetségi kormány az alapkutatás összköltségének mintegy 60 %-át fedezi, ami jóval a nemzeti össztermék 1/2 %-a alatt marad, holott a jelenlegi és jövőbeni műszaki célkitűzések megvalósításának lehetősége igen erősen függ attól, amennyiben halad előre a tudományos kutatás. Az uj ismeretanyag rendszeres feltár ás a a jelentősebb országos szükségletek folyamatos kielégítésének kulcstényezője. Az is köztudomásu, hogy a társadalmi célok teljesítésére szolgáló eszközök kifejlesztése nagy képzelőerőt, sok leleményesseget, a terület széles körű áttekintését és gondolkodásbeli kifinomultságot igényel. Ma már nyilvánvaló, hogy a semmiféle gyakorlati alkalmazással nem biztató» de nagy lendülettel folytatott kutatás is az emberi gondolkodás mélyreható forradalmi átalakulásához vezethet, noha a kezdeti eredmények inkább megsejtésekben nyilvánulnak meg. Ilyképpen a kutatás támogatása sokkal bonyolultabb feladatot jelent, mint mikor fejlesztési kérdéseket kell eldönteni. A fejlesztéssel szemben a kutatás célkitűzései 80