Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

6. szám - Szemle

A témaválasztás műveletsorában az első müvelet a "kérdésismeret", amelynek megoldása ismeretelméleti megfontolást igényel. Az első tényleges cselekvést jelentő folyamat a "feladatkijelölés", amely döntést igénylő müvelet, s hasonlóképpen az utolsó, e jelleget nevében is hordó "témaválasztó döntés" cselekvés sor is. A közbenső müveletek helyzetfelderitő, s ennek eredményeit biráló jellegűek. A témaválasztási tevékenység eredménye témát jelent ugyan, de még nem jelent kutatási témát, mert azza csak akkor válik, ha a temaválasztó döntés eredménye ténylegesen kutatási tervbe kerül. Ez az utóbbi elhatározás a témaválasztó döntést kiegészítő, de azon kivül álló aktus, melynek eljárásmódja a tárgyalt anyagon kivül esik. AZ ISMERETLEN KÉRDÉSEK FORRÁSAI A témaválasztással kapcsolatban az ismertetett műveletsor tevékenységeit megelőzően tisztázni kell, mi az ismeretlen, mely forrásokból, honnan származnak azok a kérdések, amelyek kutatás céljára számbavehetők. A témaválasztó tevékenységnek az ismeretlennel kell szembenéznie, hogy választhasson —ismeretlen kérdés pedig végtelen sok van. Az ismeretlen kérdéseknek ezt a végtelen sokaságát tartalmazó ősproblémahalmaz magában foglal valamennyi kérdést, amely a múltban adódhatott, a jelenben vagy a jövőben felvetődhet. Ebből a halmazból, több fokozaton átjutva, származik a jelenben megismerhető kérdések halmaza, s ez mindazokat a kérdéseket tartalmazza, amelyeknek megoldását a kor igényli, és amelyek a jelen szükségleteinek kielégítésén keresztül és azon tulmenőleg egyúttal a további fejlődést, vagyis a jövőt is szolgálják. AZ ISMERETLEN KÉRDÉSEK MEGISMERÉSE Ebből a megismerhető kérdéshalmazból kell megfelelő eljárással kiválasztani azokat a kérdéseket, amelyek a témaválasztás módszerének alkalmazása szempontjából számitásba jöhetnek. A kiválasztáshoz elsősorban a megismerhető kérdéshalmaz elemeinek megismerése szükséges. A megismerésben szerepe lehet —a fontosság növekvő sorrendjében emlitve— a véletlennek, az int'uición а к /vagyis a rövidített logikus gondolkodásnak tekinthető szellemi folyamatnak/, az empiriának, továbbá a logikus megközelítés módszerének. E módszerek közül a tudatos szellemi aktusok, közülük is főképpen a logikai eljárás, döntő jelentőségűek. 803