Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

5. szám - Szemle

FÜGGELÉKEK A függelék a jelentés vagy közlemény teljes értékű része; fogalmazása, mondanivalójának egyértelmű és világos összeállítása ugyanannyi gondot igényel, mint a mü többi része. Célszerű a függeléket jól megkülönböztethetően részekre bontani, az egyes táblázatokat vagy részeket pontos cimmel, feliratokkal, magyarázatokkal ellátni. ELŐSZŐ A jelentésben elfoglalt helyétől függetlenül, ez az utolsóként elkészítendő rész. Helye rendszerint közvetlenül a cimlap után van, még a tartalomjegyzéket is megelőzi, és a mü létrejöttének valamilyen közérdekű előzményét, magyarázatát adja. Ide kivánkozik a-kutatási megbizásra való hivatkozás is, vagy külső munkatársak közreműködésének megemlitése és méltatása; ugyancsak szó eshet a tárgyalt munka helyéről a tudományág adott összképében, vagy a jelentés valamilyen kiemelendő érdeméről, újszerű szempontjáról. Az előszót rendszerint a kiadó szervezet munkatársa, az intézmény vezetőségének tagja, vagy felkért külső szaktekintély szokta irai, attól függően, hogy az előszó a felsorolt témák közül melyekkel foglalkozik leghangsulyozottabban. STILUS ÉS OLVASMÁNYOSSÁG Mindenkinek egyéni, rá jellemző stilusa van, és ez a stilus minden más tényezőnél jobban befolyásolja az elkészült jelentés vagy közlemény olvasmányosságát. Az értekező stilusról sok kötetnyi mü jelent meg, azok a téma minden rész.. - 2/ letevel foglalkoznak. Itt csak néhány megjegyzésre szorítkozhatunk. A jó stilus egyik fontos tényezője a gördülékenység; ezt ugy érhetjük el, ha mondatainkat megfelelő kötőszókkal, utalásokkal egymáshoz kapcsoljuk, ha kidomborítjuk egyik megállapításnak a másikkal való összefüggését, okozati viszonyát. Nagyon sokat javithat vagy ronthat a szórend. E tekintetben egyszerűségre kell törekedni, anélkül azonban, hogy az egyszerűség egyhangúsággá válnék. Ugyanez áll a mondatok hosszára is. Általában a 15-20 szavas mondatokat 27 - , . Az ismertetés alapjaul szolgalo cikkek szerzői termeszetesen az angol nyelvhasználat problémáival foglalkoznka. Megállapításaik egy részét mégis közölhet jük, mert —ugy látszik— a leggyakoribb hibák a nyelvtől függetlenek. — R.A. 702