Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB SZINTŰ KUTATÁSIGAZGATÁSI SZERVEK Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának 1961« áprilisi határozata a tudományos kutatások legfelsőbb szintű állami koordináló szerveként létrehozta az Állami Bizottságot a Tudományos Kutatómunkák Koordinálására /továbbiakban ÁBTKK/. Az uj irányitószerv feladata, hogy előkészitse, illetőleg kidolgozza a tudományos kutatások országos tervét, koordinálja a legfontosabb tudományos kutatásokat, javaslatokat készitsen az anyagi ráfordítások elosztáséra, szervezze a kutatások gyakorlatban való alkalmazását, kidolgozza a tudományos és műszaki tájékoztatás irányelveit, továbbá foglalkozzék a tudományos munkaerő képzésének és felhasználásának tervezési problémáival, A Bizottság létrehozásával megszűnt a korábbi Műszaki Fejlesztési Tanács, s az uj bizottság átvette annak funkcióit is, E bizottság elnöke a Minisztertanács egyik elnökhelyettese, tagjai között pedig számos akadémikus található. A Bizottság 5°o főnyi apparátussal rendelkezik és mind a kutatások tervezése, mind a kutatások nyilvántartása és figyelemmel kisérése, mind a kutatási eredmények alkalmazása tekintetében széles körű előkészitő és ellenőrző munkát végez. Az ÁBTKK tudományos tanácsaiban mintegy 7 000 tudós és szakember vesz részt. Szorosan együttműködik az Állami Tervbizottsággal, a Pénzügyminisztériummal és az Akadémiával, továbbá az ágazati Népgazdasági Tanácsokkal. Az ÁBTKK irányitó és koordináló tevékenysége a Szovjetunió Tudományos Akadémiájára is kiterjed. Az Akadémia azonban nem ugy illeszkedik ebbe az egységes rendszerbe, mint a többi kutatóintézeteket irányitó főhatóság, hanem önálló felelőssége, autonómiája van a társadalom- és természettudományok "tudományos" kutatásait illetően / szemben a tudományos-technikai kutatásokkal, amelyeket közvetlenül a Bizottság fog össze/. Az Akadémia ilyen jellegű önállóságának megnyilvánulásai: - 27 komplex kutatási főfeladat országos koordinálása a nem akadémiai kutatóhelyekre is kiterjedően az Akadémia feladata; - az Akadémia a Bizottságnak csak általános összesítő tájékoztatást ad az általa koordinált kutatásokról; - saját kutatási területén az eszközök felhasználása rá van bizva; - vitás esetben saját javaslatát vagy igényét a Bizottsággal szemben is a kormány elé viheti. 4-