Tudományszervezési Tájékoztató, 1965
1. szám - Szemle
Az érdekellentétek, érvelések, elkeseredett viták parlamenti és jórészt szakirodalmi hullámverése még hevesebbé vált a parlamenti választások közeledtével. A tudományos kutatás kihatása az ország gazdasági életére ma már annyira fontos tényező, hogy a fejlett nyugati tőkés országokban a kutatással kapcsolatos politikai, gazdasági és szervezeti kérdések felvetése a választási programbeszédeknek és korteskedésnek na, 2/ gyon hatásos és sokat igérő témája. A Trend Bizottság jelentése, és a tudományos ügyek kormányszintű irányitása azonban a vitának csak egyik ága. A másik, ezzel szorosan összefüggő kérdéscsoport az oktatás, illetve a kutatóképzés problematikája a Robbins-jelentés fényében,melyre ezúttal nem térünk ki részletesen, noha a választási hadjáratban ez sem játszott alárendelt szerepet. Jelen összeállításunk elsősorban a kutatás kormányszintű azaz állami irányításának és szervezésének kérdéseit kivánja felvázolni. Szükséges azonban, hogy utaljunk e kérdéscsoportot összefoglaló irodalomra is. ^ 27 MADDOX,John:Science policy shapes up an issue in coming British election. /А tudománypolitika a Közelgő brit választások egyik ütközőpontjává válik./=Science /Washington/,1964.márc.31. 1146-1148.p. Science and politicians. /А tudomány és a politikusok./ = The Economist /London/, 1964.aug.22. 7ol-?o3. p. ^Election analysis I.: Nuances in education policy./Választási elemzés 1. rész.: árnyalatok az oktatáspolitikában./ = New Scientist /London/, 1964.szept.17. 687-689. p. A témával kapcsolatos parlamenti és egyéb vitákat többek között az alábbi cikk összegezi: Towards a policy for education. /Egy oktatáspolitikai irányvonal kialakítása felé./ = Nature /London/. 1964.febr. 29. 8?4-875. PA későbbi fejleményekkel kapcsolatban a fentiekben emiitett cikkek csaknem mindegyike tartalmaz utalásokat az oktatásügyre. — Az oktatás fontosságának felismerését mutatja az a tény is, hogy az Alsóház egyik februári ülésén az akkori miniszter, Hogg, bejelentette: a jelenleg folyó I962/I963— I966/I967. ötéves időszak még fennmaradó három évében a meglevő egyetemek évi viszszatérő /"recurring"/segélyei 3.5, 7.2, illetve 9.8 millió fonttal növekednek. Ezzel az évi segély teljes összege 82.1, 91-8, illetve loi.5 millió font lesz az 1964/1965, I965/I966, illetve az I966/I967. tanévben. — Az 1964—ben kezdődő uj egyetemi épitkezések támogatására a korábban 33*5 millió fontban előirányzott épitési alapot 48.5 millióra emelik. Mindezeknek az a célja, hogy megfelelő helyet tudjanak biztosítani a Robbins-jelentésben ajánlásként meghatározott 197 000 hallgatónak. — A konzervatív kormány — forrásunk szerint — az 1967/1968. tanévben már igen nagy hallgató létszámra számitott, s további erőfeszítéseket készült tenni az ütem fokozására. Erre az impulzust a Robbins-jelentésen túlmenően az a felismerés is adta, hogy a tudományos munkaerő képzése, illetve a szakemberképzés éppen a választások előtt kedvező visszhangra talál a közvéleményben. — Recurring grants to British universities. /Évi visszatérő segélyek a brit egyetemeknek./ = Nature /London/, 1964.febr. 22. 764-765. p. Továbbá lásd: University finance in Britain. /Az egyetemek pénzügyei NagyBritanniában./ = Nature /London/, 1964. nov. 21. 733. p. 39
