Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

nem hullottak termékeny talajra az ilyen eszmék, mégis, újra meg újra felvetődnek tájékozatlanok részéről viták során. Ennek a mentalitásnak a következménye az is, hogy nem teszünk megfelelő intézkedéseket olyan kiváló kutatók itthontartására,akik külföldre óhajtanak távozni. Ezt az álláspontot rendszerint azzal védelmezik, hogy végeredményben teljesen mindegy, a kutató hol működik. Hiszen úgyis publikálni fogja az eredményeit és azok az egész emberiség javát szolgálják, függetlenül attól, hogy a kutató Berkeleyben vagy Göteborgban fejti ki tevékenységét. Igen nagyvonalú és nemes szemlélete ez annak a problémának, hogy valamely nagyhatalom számára átengedjünk egy olyan kutatót, akinek képzésére a kis ország több százezer koronát, sőt valójában olykor milliókat áldozott. Ennek az érvelésnek a során azonban könnyen megfeledeznek arról, hogy a publikált eredmények egy kiváló kutató munkaeredményeinek csupán egy részét alkotják. E munkásság másik része az a befolyás, amelyet a kutató arra a társadalomra gyakorol, amelyben él: komoly tekintély a kutatási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, tanitványok veszik körül akik szintén befolyást gyakorolnak környezetükre, de tágabb értelemben is centrumot alkot, amelyből nagyobb körben terjednek el az ismeretek és nézetek. Vajon gondoskodnia kell-e egy kis országnak nagyarányú kutatómunka végzéséről? Ezzel kapcsolatban nem szabad különbséget tenni alapkutatás és alkalmazott kutatás között, minthogy mindkét területen azonos a probléma. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy valamely termelő iparág versenyképes szinvonalon tartásához kutatás szükséges. Ezzel szemben csekély megértés, sőt sok esetben nyilt ellenállás mutatkozik a kutatási tevékenység kulturális sikon jelentkező eredményeivel kapcsolatban, amelyeket egyenértékűnek kell tartanunk a termelés sikján. mutatkozó eredményekkel. Vegyünk néhány találomra kiragadott példát ennek az álláspontnak a konkretizálására. Mégha Svédországban nem is folytatunk kutatást a biocidekre vonatkozóan, külföldről minden készitményt beszerezhetünk a káros rovarok és gyomok leküzdéséhez. Az ezen a téren folytatott kutatási tevékenység nélkül azonban nincsen lehetőségünk e küzdelemnek olyan értelmes módon való végzésére, hogy ne okozzunk kárt önmagunknak és a környező természetnek. Elolvashatjuk az amerikai kutatások eredményeit a tüdőrák és a dohányzás összefüggéseiről olyan óriási anyag alapján, amelyről egy kis ország még csak nem is álmodhat.Mindez azonban csak puszta papir marad, ha nincsenek olyan embereink, akik saját munkájukon keresztül annyira beleélték magukat a problémákba, hogy képesek az eredményeket a saját viszonyaink figyelembevételével értékelni, és saját tekintélyükkel alátámasztani a svéd közönség számára adott tájékoztatást. Nyilvánvaló, hogy sokáig nem lesz módunkban nagy közlekedési modelleket épiteni, de szükségünk van olyan szakemberekre, akik a közlekedésbiztonsági kutatásokkal foglalkoznak a nagy országok kutatási eredményeinek saját viszonyainkra való alkalmazása céljából. Az ilyen kiragadott példák igen beszédesek, de mégiscsak az egesznek egy kis részére vilagiianak rá» Mindnyájunknak sajái magunk— 36