Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

A KUTATÁSI TANÁCSOK Annak érdekében, hogy néhány lépéssel előbbre jussunk az itt felvázolt problémák megoldásához vezető uton, nagyon helyes, ha az emiitettekkel azonos jellegű szervezési kérdésekre összpontosítjuk figyelmünket. Ezek az intézkedések azonban "lég távolról sem elégségesek. Éppen ezért nálunk más utakon is elindultunk. Ezzel kapcsolatban a kutatási tanácsok egyre nagyobb szerepet játszanak docensi, laboratóriumvezetői és részben tanári állások létesítésével, ami azután lehetővé tette olyan kutatások megindítását, illetve folytatását, amelyek fontosnak mutatkoztak, de amire nem volt lehetőség a rendes egyetemi és főiskolai szervezeti keretek között. Például egyedül a Természettudományi Tanács jelenleg három docensi státussal, tizenhat különböző kutatói hellyel és tiz laboratóriumvezetői állással rendelkezik, többnyire olyan igen specializált területeken, mint a geofizikai hidrodinamika és a glaciológia. A KIS ORSZÁGOK ÉS A "NAGY TUDOMÁNY" /"BIG SCIENCE"/ Napjainkban egy másik probléma érezteti erőteljesen hatását a kis országokban: bizonyos tipusu kutatások igen nagy költséggel járnak. Minden bizonnyal a csillagászat volt az első a természettudományi ágak közül, melynek, müveiésekor a kis országok kedvezőtlen helyzetbe kerültek a nagyhatalmakhoz képest, annak következtében hogy a roppant nagy felszerelés meghaladta a kicsiny országok gazdasági lehetőségeit. Másik jól ismert példa az atomfizika és az űrkutatás. Ezzel kapcsolatban a kis országok nem tehetnek mást, minthogy nemzetközi együttműködésre lépnek egymással és a nagyhatalmakkal. Ilyen alapon jöttek létre az olyan szervezetek, mint az IGY, a CERN, az ESO és az ESRO. A kis országoknak feltétlenül erre az útra kellett lépniük, ha nem akarták, hogy a tudomány és a technika tekintetében "vidéki országokká" váljanak. Sajnos még mindig az a helyzet, hogy a kis országok minden együttműködési szándékuk ellenére, amit a már emiitett vállalatok és sok más egyéb tény is tanusit. Számos területen alárendelt szerepet töltenek be. A CERN például már harmadízben volt kénytelen amerikai adatfeldolgozógépet vásárolni, annak ellenére, hogy nagyon szivesen láttak volna európai gyártmányú gépet. Az Egyesült Államok néhány esztendei kezdeti előnyét ugylátszik rendkivül nehéz behozni, és ez az elméleti kutatás terén is tükröződik. A CERN például a neutrinofizika terén igen nehezen tudott érvényesülni Brookhaven-nel szemben, pusztán azért, mert a nagyenergia problémájával foglalkozó fizikusok és müszerszerkesztők az Egyesült Államokban több évvel megelőzték az európaikat, és olyan gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a fizika e területén, ami jelentős fölényt biztosit számukra a versenyben.