Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

áll, hogy kutatóintézeti dolgozókat konkrét tervfelajátok elvégzésére fél-két éves időtartamra egyetemi intézetekbe hivnak meg. Az aspiranturára és a kutatóképzésre való kiválasztás és felvétel éves tervek alapján történik. LENGYELORSZÁG LEGFELSŐBB SZINTŰ KUTATÁSIGAZGATÁSI SZERVEK A lengyel tudománypolitika hosszúlejáratú — 1980-ig tekintő — programját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának XI. plénuma /1962.december 17-18./ fogadta el. E tudománypolitikának az a célja, hogy az arra alkalmas tudományokat fokozatosan közvetlen termelőerővé tegye. A plénumot megelőző évek során már kialakult, megerősödött és kutatási szintek szerint differenciálódott a tudományos kutatómunkának intézeti hálózata, amellyel a legfelső irányitá's, tervezés és koordinálás megjavitása esetén — ez a fordulat sikeresen megoldható. így az 1958. évi felsőoktatási törvény megszilárdította a főként nem irányított alapkutatásokra, valamint kisebb méretű alkalmazott kutatásokra alkalmas egyetemi és főiskolai intézeti hálózatot; 1960-ban az akadémiai törvénnyel, illetve 196l-ben a hálózati újjászervezéssel kialakult a Lengyel Tudományos Akadémia irányított és nem irányitott, ezen belül komplex jellegű alapkutatásokra hivatott hálózata, végül 196l-ben az egyes termelő tárcák kutatóintézeti hálózatának feladatmeghatározása /alkalmazott kutatások/, és ennek jogi szabályozása is megtörtént. A felsőszintű irányítás feladatában a tudomány és a termelés között meglehetősen mély választóvonalat képezve, — mint azt a gyakorlat hamarosan bebizonyította — a Lengyel Tudományos Akadémia és a Műszaki Fejlesztési Bizottság osztozott. A plénum legsürgetőbb feladatnak a tudományos kutatás és a termelés közötti kapcsolat szervessé tételét találta. Ezért I963. julius 28.-án az addigi Műszaki Fejlesztési Bizottság helyébe egy szélesebb hatáskörű, a tudomány és a technika kérdéseit egyaránt átfogó szerv, a Tudományos és Műszaki Bizottság /Komitet Nauki i Techniki/ lépett, s ezzel egyidejűleg megváltozott az Akadémia hatásköre is. A Tudományos és Műszaki Bizottság a népgazdasági fejlődéssel kapcsolatban álló alap- és alkalmazott kutatások, valamint az összes műszaki ágazat fejlődésének irányítása, tervezése, koordinálása és ellenőrzése vonatkozásában az államigazgatás legfőbb kollegiális szervévé vált. Vezetője a Minisztertanács elnökhelyettese, tagjai pedig az érdekelt tárcák /országos hatáskörű szervek és intézmények/ vezetői. 15