Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

Tág tere nyilik a tudományos kutatásnak az ember termelésen kiviíl eső tévé* kenységével kapcsolatos vizsgálatoknál. Éppen ezért nem szükségszerű, de nem is kívánatos, hogy erőltetve keressük a tudomány és a termelés közötti közvetlen kapcsolatokat, KUTATÓINTÉZETEK ÉS TERMELŐÜZEMEK KAPCSOLATA A "Nowe Drogi" hasábjain lezajlott vitában sokat foglalkoztak a kutatóintézetek ós a termelőüzemek kapcsolatával. Az e területen tapasztalható körülményesség, sőt olykor merevség és az ebből származó konfliktusok okait két oldalról kell vizsgálni. Az intézetekben gyakran hiányzik az a komplex kutató és elemző-ellenőrző munka, amely elengedhetetlen a koncepciótól a gyakorlat, a laboratóriumi és próbagyártási kísérletektől a gyakorlati megvalósítás felé vezető uton. Ennek okát nemcsak a káderhiányban, az ipari ellenőrzéshez szükséges apparátus hiányában kell kereeni, hanem a verifikáld és a konstrukciós érdeklődés, a tervező intézetekkel fennálló együttműködés gyengeségében és a témák nagymérvű szétaprózottságában is. Egyes esetekben ezt a jelenséget a helytelen politika, nevezetesen a pontosan meghatározott iparági politika hiánya, és az intézetek alapvető feladatainak ós céljainak tisztáatlansága idézi elő. A termelőüzemekben ezzel szemben nincsen elég "készség" a kutató- és tervezőintézetek által produkált eredmények elfogadására és bevezetésére, különösen, ha ezek jelentősebb technológiai változásokkal járnak. Mindeddig sem az objektiv, sem a ezubjektiv feltételek nem kedveztek az "újra való törekvéseknek". Jellemző erre számos találmány ós ujitás sorsa, általánosan hasznosnak itélt uj technológiai eljárások ós uj konstrukciók gyakorlati alkalmazását késleltető hanyagság. Hasonlóan a kutatóintézetekhez, a termelőüzemekben sem lelkesednek a mindig bizonytalán kimenetelű kísérletezésért, s a tervezők és technológusok arányszáma az összes foglalkoztatotthoz képest igen alacsony. Pedig az "erkölcsi kopás" ma már nemcsak a gépeket és a berendezéseket, nemcsak a könnyűipari termékeket fenyegeti. A kapitalista piaoon kiéleződött verseny, s a szocialista és a kapitalista piac közötti verseny fejlődése olyan tényezőként jelentkezik, amely megváltoztatta az áruk minőségi és korszerűségi megítélésének kritériumait. Ennek ellenére a lengyelországi gyárak jórésze még távlati programjában sem tervezi be a termelés korszerűsítéséhez szükséges munkaeszközöket, illetve a fogyasztási cikkek tökéletesítéséhez szükségee forrásokat ós feltételeket. Az üzemek technikai érdeklődésének gyengesége és a megfelelő szolgáltató vállalatok hiánya a tudományos kutatóintézetekre 39