Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

tudósai, /pl. Neumann János, Norbert Wiener, Albert Einstein, Enrico Fermi, stb./, valamint a vezérkarok képviselői voltak. Ez a bizottság megfelelő tudományosan képzett apparátussal rendelkezett} a kapott javaslatokat megvitatta és a komplex problémát felbontotta megoldandó részproblémákra, ezeket specifikálta, majd egy-egy ilyen részprobléma megoldására az erre alkalmas ipari kutató-laboratóriummal, egyetemi intézettel, illetve tanszékkel, versenytárgyalás alapján, külön-külön kutatási szerződéseket kötött. A szerződésben a megrendelő biztositotta a végrehajtandó kutató munka anyagi ós technikai előfeltételeit /például lőtéri kísérleteket, kisórleti repüléseket stb./, mig a munkaerőről a vállalat vagy egyetem gondoskodott. « A rendkivül nagy volumenű és komplexitású feladatok megoldásához szükséges kutató és fejlesztő munkába bevont több tizezer ember munkájának megszervezése és . koordinálása olyan uj feladatot jelentett, melyet a háború előtti, hagyományos tudomány- szervezési módszerekkel már nem lehetett megoldani, hanem uj tipusu szervezési feladatot jelentett. Ezt általában minden feladatra /un. projectre/ külön specializált koordinációs csoport hajtotta végre. A csoport élén a kutatási igazgató /project-manager/ állt} a csoportban az illetékes tudományos szervezőkön kivül a kutatásban résztvevő vállalatok, valamint a hadsereg megfelelő szakértői is képviselve voltak. Ami a jelen fejtegetések szempontjából a legfontosabb: a kutatás elsődlegesen nem a tudományos problémára, hanem valamely konkrét gyakorlati feladatra orientálódott. Minden esetleges tudományos eredményt a gyakorlati eredmény minél gyorsabb elérésének rendelték alá, minthogy a háború kényszerítő viszonyai között az időtényező természetesen döntő jelentőségű volt. A határidők pontos betartásához vagy éppen lerövidítéséhez képest minden más szempont /pl. a költség/, osak alárendelt szerepet játszott} az egyetlen korlátot tulajdonképpen az országban rendelkezésre álló kutatási kapacitás jelentette, A kutató munka során elért elvi eredmények a konkrét kutatási feladathoz képest melléktermékként, automatikusan jelentkeztek. A "PROJECTEK" ÉS A POLGÁRI MŰSZAKI FEJLESZTÉS KAPCSOLATA < A KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ SZABADALMAK TULAJDONJOGA Ebben a szerződéses alapokon nyugvó, konkrét feladatra orientált kutatásszervezési módszerben akadt egy sajátos mozzanat, amely a második világháború után fontos szerepet játszott az Egyesült Államok iparának hallatlanul gyorsütemű fejlő12