Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Figyelő

arról,hogy a szerzők ismerik-e a fenti követelményeket és ezeket tartassák be velük. Az ajánlások egyéb ként különösen nagy gondot fordítanak a szerzői referátumok (autoreferátum, a tárgyalt dokumentumban: szinopszis) készíttetésére. Leghelyesebb, ha a közlemény elején maga a szerző foglalja össze saját eredményeit, ez nagyban megkönnyíti ugy a referáló lapok szerkesztőinek munkáját, mint az elfoglalt olvasóét, aki az összefoglalás alapján már eldöntheti, érdemes-e idejét a cikk elolvasásával töltenie. - UNESCO. A code of good practice for scientific publications. (A tudományos kiadás helyes gyakorlatának kódexe.) = UNESCO NS 177. Paris, 1962. jul. 16. 1-8.p. Viták egy NATO-egyetem felállítása körül. Imperialista integrációs törekvések egy uj megnyilvánulási formája Tájékoztatónkban már részletesen ismertettük az agresszív nyugati kátonai szervezetnek, a NATO-nak a tudományos életben betöltött szerepét (Tájékoztató, 1961. 3. sz. 45-49.

p.). Ismertetésünk során utaltunk arra, hogy a tagállamok egy része egy nemzetközi egyetem felállításának tervével foglalkozik. Ez az elképzelés egyre konkrétabb formákat öltött, végül 1962ben javaslat formájában tették közzé a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Intézet (International Institute of Science and Technology) tervezetét. A tervezeteta NATO Tudományos Bizottságának (Science Committee) tagjaiból alakult különleges munkabizottság dolgozta ki, melyben többek között John Cockcroft, a világhírű cambridge-i fizikus professzor is részt vett. Az Intézet felállításának terve aNATO tulajdonképpen, vezetőjének, az Egyesült Államoknak élvezi teljes támogatását, a tagállamok körében azonban sok vitára adott alkalmat A britek, franciák és a nyugatnémetek álláspontja elutasító, mivel attól tartanak, hogy az Intézet magához vonzaná a legjobb európai tudományos erőket, s ezzel gyengítené a meglévő európai egyetemeket és tudományos intézeteket. A tervezet abból indul ki, hogy a nyugati világot jelentősen erősíteni kell a tudományos és műszaki szakemberek mennyiségi, minőségi képzése és ellátottsága terén,hogy az a Szovjetunió, a szocialista tábor tudományos eredményeivel versenyt tarthasson. Kétségtelen, hogy az utóbbi évek szovjet és általában a szocialista tudományos sikerek,a "szovjet blokk kihívása'

1 szinte kétségbeesett erőfeszítésekre kényszeritette a nyugati kapitalista hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat. Ennek a "csucsegyetemnek" létrehozása is ezt tükrözi. Az intézet célkitűzéseinek az oktatási, tudományos, műszaki, gazdasági cél mellett lényeges politikai tartalma is van. Az Intézet - a javaslat kifejezésével élve - 'kz egyetemi rendszer csúcspontján működne", azaz. a tagállamok - alkalomadtán más nyugati államok - legjobb fiatal tudományos szakembereivel foglalkozna, továbbképzési szinten. Ha a tudományos fokozatot nem is tartják kötelezőnek, a felvételhez egyetemi végzettség szükséges. Terv szerint az oktatószemélyzet 398 tagból állna, 1 055 adminisztratív és technikai segédszemélyzettel. A hallgatóság 1 025 fő volna, ebből 340 már doktori fokozattal rendelkezne. Az intézet induló befektetése 55 millió dollár, az évenkénti költségvetés pedig 16 millió dollárt tenne ki. Ezeket az összegeket a résztvevő tagállamok fedeznék. A tudományos program elsősorban az alábbi területekre terjedne ki: alkalmazott matematika, elméleti fizika, technológiai eljárások és rendszerek, anyagvizsgálat, geo- és bio-tudományok. Különös célkitűzése a tudományos programnak az alkalmazott és az un. tiszta tudományok közötti szorosabb kapcsolat megteremtése és összehangolása, termékeny kapcsolatot kiván teremteni a természettudományok és a műszaki tudományok között. Az ipar és a természettudományok szoros kapcsolatától az alapkutatások eredményeinek az ipari gyakorlatba történő átvitelének, illetve alkalmazásának meggyorsulását remélik. Az intézet jellegénél fogva nemzetközi tudományos fórum lenne, ahol a legkiválóbb nyugati tudósok cserélhetnék ki véleményüket.' Működési helyét illetően egy könynyen megközelíthető központi fekvésű városra gondolnak, ahol a legfontosabb intézmények (kórház, könyvtár, nemzetközi repülőtér,stb.)rendelkezésre állanak. Külön vita folyik az Intézetnek a NATO-hoz való viszonyáról. Ha ugyanis a NATO közvetlen befolyása 88