Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Figyelő

életének homlokterében a tudomány állami szintii tervezése és szervezése áll, az akadémiai könyvtáraknak elsőrendű feladatává vált e terület irodalmának alapos és rendszeres feltárása.E munkát az alkalmankénti tájékoztatásokon felül két referáló folyóirat kiadásával hajtják végre. A Novaja Szovetszkaja Literatura о Nauke i Naucsno-iszszledovatel'szkoj Rabote v SzSzSzR (Uj szovjet irodalom a tudományról és a tudományos kutatómunkáról a Szovjetunióban) és a Novaja Literatura о Nauke i Naucsno-iszszledovatel'szkoj Rabote za Rubezsom (Uj irodalom atudományról és a tudományos kutatómunkáról külföldön), melyeknek szerkezetét Tájékoztatónkban már ismertettük (1961. 1-2.sz. 79-80. p.)havonta jelennek meg a FBON bibliográfiai és tájéjékoztató osztálya szerkesztésében s átlagosan számonként mintegy 700 tételt dolgoznak fel a tudományszervezés szovjet, illetve külföldi irodalmából. A közölt irodalomnak kb. 30 %-át annotálják. A tájékoztató munkához az osztály a könyvtár évi 30 000 kötetes gyarapodását és 3 500 folyóirat számait nézi át. A tudományszervezési tájékoztatómunkával kapcsolatban a szerző mint érdekes kezdeményezést emliti Tájékoztatónkat, s ismerteti annak első számát. Tájékoztató tevékenységük a tudományszervezési témakörön kivül is igen jelentős. Kiadványaikban olyan fontos témákat is feldolgoznak, mint például "A Szovjetunióban megtartott tudományos kongresszusok, konferenciák és értekezletek 1946-1957" vagy "A szovjet tudomány fejlődése 40 év alatt". Az FBON bibliográfiai és tájékoztató osztálya jelentékeny cédulanyilvántartással rendelkezik az akadémiai közgyűlésekről, uj intézmények létesitéséről, tudományos expedíciókról, uj tagok megválasztásáról, akadémikusok elhunytáról, akadémikusok elhunytáról, akadémiai és más tudományos dijakról, stb., egyszóval az Akadémia életének fontosabb adatairól a szovjet hatalom létrejöttétől 1948-ig. A cédulagyüjteményt nem fejlesztik tovább, mert ezóta már a különböző tájékoztató kiadványokban folyamatosan feldolgozzák és feltárják az anyagot Barükina cikke mellett még kikeli emelnünk a FBON közgazdaságiosztályavezetőjének E. V. Bazsanova-nak tanulmányát is,melyben a szerző az osztálya által kiadott Novaja Szovetszkaja Ekonomicseszkaja Literatura (Uj szovjet közgazdasági irodalom) c.tájékoztató kiadvány szerkesztési problémáiról ir. Ez a kiadvány 10 naponként jelenik meg átlagosan 600-700 tételt tartalmazva, ami egy évben kb. 24 000 bibliográfiai tétel feldolgozásának felel meg. Az FBON tudományos osztályai az emiitett tájékoztató kiadványok mellett még számos bibliográfiai tájékoztatóval és segédkönyvvel sietnek a tudományos munka segítségére. - Trudü Biblioteki Akademii Nauk SzSzSzR i Fundamental'noj Biblioteki Obscsesztvennüh Nauk AN SzSzSzR. torn. 6. (A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Könyvtárának és a Szovjetunió Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Alapkönyvtárának Munkái. 6.köt.) Moszkva-Leningrád, 1962. 359 p. MTA A tudományos élet fejlődése Romániában A szocializmus Románia számára megteremtette a szükséges feltételeket ahhoz,hogy évszázados anyagi és szellemi lemaradottságát egy emberöltő alatt pótolja - irja Valter Roman a tudomány termelőerővé való átalakulását tárgyaló tanulmányában. Ennek a feladatnak a megvalósításában igen fontos szerepe vanatudománynak. A marxista-leninista tanítás szellemében a Román Munkáspárt joggal tekinti atudományt olyan tényezőnek, amely meghatározza az uj társadalmi rend technikai-anyagi bázisának megteremtését.Szem előtt tartva a tudomány aktiv szerepét, a termeléssel és az élettel való szoros kapcsolatát, az állam évről-évre jelentős befektetéseket eszközöl ebben a vonatkozásban. Csak a tudomány közvetlen fejlesztésére fordított összegek az 1950-ben elért 106 millióról 1961-re 315 millió leire emelkedtek, vagyis majdnem megháromszorozódtak. Jelentős ez a körülmény is, hogy a tudományos rendeltetésű beruházások az 1950-52-es időszak 375 milliós összegével szemben az 1959-61-es periódusban 803 millió leire rúgtak. Jelenleg a tudomány fejlesztésére szánt évi alapösszege megközelíti az egymilliárd leit. A tudományos munka kialakult kutatóintézeti hálózat keretében folyik, mely az akadémia 30 intézetét és tudományos központját egyesíti több mint 2 000 kutatóval és műszaki dolgozóval; ezen túlmenően 43 minisztériumokhoz és 34 felsőoktatási intézményekhez as