Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

átlagos havi jövedelme több, mint másfélszerese az angol jövedelmi szintnek. Végül az uj afrikai egyetemek épitési és fenntartási költségei óriás ak, többszörösébe kerülnek a hasonló méretű európai egyetemek költségeinek. Ennek nemcsak a sokszor fényűző kivitel az oka, hanem az olyan telepítés-politika is, hogy ezeket többnyire a városokon kivül épitik fel, külön saját közmüvei és más speciális ellátó beruházással. Ilyen körülmények között célszerűbbnek látszik, ha a kisnépességü elmaradott országok külföldi egyetemre küldik tehetséges fiataljaikat. Ez annál kevésbé kerül számottevő összegbe az elmaradott országoknak, mivel az oktatási költségek nagyobb részét a fejlett fogadó államok fizetik. Az egyetemekkel kapcsolatos ilyen álláspontot módositja azonban, ha az elmaradott országok egyetemei számára nemcsak oktatási célokat tűznek ki. Ha az egyetemeket eleve ugy létesitik és szervezik, hogy azok az elmaradott ország tudományos kutatómunkájának is fő bázisai legyenek, ebben az esetben az egyetemek gazdaságossága is másként vetődik fel. Az egyetemeknek ebben az esetben nagy szerepe lehet az elmaradott ország társadalmi-gazdasági, tudományos és technikai életének fejlesztésében és igy az egyetemek beruházásával és fenntartásával kapcsolatos költségek is csak részben terhelik az oktatást. Ezen túlmenően jelentősen csökkenteni lehetne az uj egyetemek épitési és fenntartási költségeit, ha azokat nem mint önálló egyetemi városrészeket építenék fel. hanem a nagyobb városok központjaiba telepítenék. Ennek az a további haszna is meglenne, hogy az egyetemi oktatók könnyebben kapcsolódhatnának be az ország társadalmi-, politikai- és gazdasági-, műszaki fejlődésbe. A felsőoktatás fejlesztése megfelelő arányú, illetve mértékű középiskolai oktatást tételez fel. Ennek számításánál - Harbison szerint - abból kell kiindulni, hogy a középfokon végzetteknek legfeljebb 20 %-a jöhet szóba az egyetemi beiskolázásitól. Komoly problémát jelent,hogy milyen legyen a felsőfokú oktatás szakmai strukturája, Harbison - különösebb indokolás nélkül - azt ajánlja, hogy a felsőoktatás hallgatóinak fele természettudományos, műszaki, egészségügyi, mezőgazdasági szakhoz tartozzoq, 1 /4-е pedagógus legyen, a további negyede pedig jogot, irodalmat, társadalomtudományokat tanuljon. - Tinbergen és társa az 1970-ben elérendő felsőoktatási szint tervezésénél abból a feltételezésből indult ki, hogy a természettudományos és műszaki hallgatók növekedésének aránya Afrikában a jelenleginek háromszorosa, Ázsiában és Latin-Amerikában pedig kétszerese kell hogy legyen, mig a többi szakmai csoportban a növekedés aránya ennél mérsékeltebb lesz. ' +/ Megjegyzendő, hogy a külföldi segítséggel kapcsolatos megállapítások szerint (ezekre később még kitérünk) a külföldi egyetemeken történt képzés nagy hátránya, hogy a végzett szakemberek jelentős része ottmarad; nem kiván visszatérni az elmaradottság nehézségeivel küzködő hazájába. Továbbá szerepet játszik fenti elképzelésben az is,hogy a volt "anyaországok" egyetemein folytatott képzés esetleg kedvezőbbé hangolja politikailag az uj nemzeti értelmiséget. (Szerk. megj.) ++/ Meg kell jegyezni, hogy amint ezt a 2.sz. táblázat mutatja, a természettudományos és műszaki hallgatók aránya ma jóval alacsonyabb az elmaradott területeken, mint Európa átlagában, és méginkább mint a szocialista országokban. A Tinbergen és Bos által kidolgozott tervezet 1970-re előirányozza, hogy a fejletlen országok egyetemi hallgatói között a természettudományos és műszaki hallgatók aránya elérje a 31 %-ot, ami még mindig alatta van az 1958. évi európai átlagnak. Magyarországon az 1962-63. tanévben a felsőoktatási intézmények összes hallgatói között a műszaki, mezőgazdasági stb. és természettudományos szakok hallgatóinak aránya meghaladta a 80 %-ot. Ugy tűnik, hogy Tinbergen és Bos számításaikban inkább az európai rendet extrapolálták, nem pedig az elmaradott országok gazdasági fejlődésének szakember-szükségletét tervezték meg, és ennek megfelelően állapították meg a felsőoktatás szerkezetét. (Szerk. megj.) 77