Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

milliárd dollárt.Ugyanez a ráfordítás 1953-54-benkb,430 millió dollár volt.Tehát nyolc év alatt kb. 400 %-os a növekedés. Ez a gyorsütemű növekedés jelentős mértékben az 1958. évben felállított Nemzeti Űrkutatási Hivatal létrehozásának és a meggyorsított űrkutatási program végrehajtásának tulajdonitható. AZ ALAPKUTATÁSI PÉNZÜGYI ALAPOK FORRÁSAI A 6. táblázat az alapkutatásokban való részvételt, közelebbről a költségkihatásokon keresztül kifejeződő részvételt, hasonlítja össze ugyanennek a tevékenységnek a finanszírozásával az 1960-61. esztendőre vonatkozóan (előzetes jelentés). Az alapkutatásokra fordított összkiadás az összes szektorban együttvéve meghaladta az 1,3 milliárd dollárt. Ez volt az első esztendő, melyben az alapkutatásokra fordított összegek annyiban váltak kiegyenli tettebbé, hogy mind a négy szektorban meghaladták a 100 millió dollárt. További sajátossága ennek a kutatásnak, hogy - mint minden évben - a főiskolák és az egyetemek többet foglalkoztak alapkutatással, mint bármelyik másik szektor és egyedül ők végezték az alapkutatások 44 %-át. Ugyanakkor az alapkutatások finanszírozásából a szövetségi kormány vállalta a legnagyobb részt, az összköltségek 5 8 %-át. A szövetségi kormány egyedül az alapkutatások finanszírozására a főiskoláknak és az egyetemeknek 350 millió dollárt engedett át. KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGEK A MUNKÁK JELLEGE SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSBAN Az NSF a vonatkozó reális adatok hiánya következtében eddig nem tudta az alkalmazott kutatási és a fejlesztési munkálatokat egymástól elhatárolva bemutatni. Ezért az előző felmérésekben a kutatás és a fejlesztés adatai globálisan jelentkeztek és csak az alapkutatást választották külön. A fogalmi kérdések tisztázatlansága miatt azonban az alapkutatásra vonatkozó előző adatok nem voltak teljesen megbízhatók. Ez az első felmérés, amelyben az NSF az elvégzett munkák jellege szerint csoportosította a kutatásra és a fejlesztésre fordított összegeket, tehát az eddigiekhez képest sokkal hívebben mutatja be a különböző tevékenységek reális megoszlását. Az 1959/60. évet megelőző időszakra vonatkozóan egyes elérhető adatok alapján feltételezhető, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a fejlesztés három szakaszának megoszlása nagyjából állandó volt. Az összköltségek nagyobb hányada kb. 70 %-ig a fejlesztés kategóriájában koncentrálódott. Az alkalmazott kutatásra fordított költségek részaránya valamivel kevesebb volt, mint 25 %, az alapkutatásokra fordított költségek pedig 8-9 % között váltakoztak. A 7. táblázat az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a fejlesztés tevékenységeire vonatkozó költségkihatásokat mutatja be szektoronként és globálisan az 1959/60. évre vonatkozóan (előzetes jelentés). A Függelék végén közölt ábra az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a fejlesztés tevékenységeire vonatkozó költségkihatások százalékos megoszlását mutatja be szektoronként és globálisan az 1959/60. évre vonatkozóan. Ha a gazdasági élet e négy szektorának részvételi ahányát vizsgáljuk a kutatás és a fejlesztés munkáiban, akkor feltűnő különbségeket figyelhetünk meg. A fejlesztési munkákból a legnagyobb arányban az ipar és a szövetségi kormány vette ki a részét. Ez a tény megfelel annak a nyomatékos hangsúlynak, melyet mindkét szektor fejlesztési programja a katonai felkészülés miatt kapott. Másfelől az alapkutatás rész44