Tudományszervezési Tájékoztató, 1963
4-5. szám - Bibliográfia
BIBLIOGRÁFIA SZAKIRODALMI ISMERTETÉSEK Bibliográfiai rovatunk kezdetén rövid szakirodalmi ismertetésekkel (annotációkkal) hivjuk fel olvasóink figyelmét a nemzetközi irodalom olyan újdonságaira, amelyeknek jelentősége nem tűnnék ki pusztán bibliográfiai adataink közlése révén. Fel kell azonban hivnunk a figyelmet arra, hogy egy könyvnek vagy folyóiratcikknek szakirodalmi ismertetése vagy bibliográfiai felvétele nem jelent értékelést, mert egy kiadvány tartalmának pozitiv vagy negativ, sőt netán ellenséges jellege is okot szolgáltathat arra, hogy felhívjuk rá a szakemberek figyelmét. Bibliográfiánkban, mint a szemle- és figyelő-rovat bibliográfiai hivatkozásainál is, az orosz szerzők nevét és az orosz müvek cimleirását a könyvtári átirási szabványnak megfelelően adjuk meg. (Ez a szabvány némileg eltér attól az átirásmódtól, amelyet olvasóink a napisajtóban vagy irodalmi müvekben megszoktak, s amelyet mi is alkalmazunk szemle- és figyelő-rovatunk szövegrészében.) A bibliográfiailag feldolgozott külföldi könyvek esetében a lehetőséghez képest utalunk a szóbanforgó kiadvány valamely hazai kö'nyvtári lelőhelyére. Ennek során a következő gyakoribb röviditéseket alkalmazzuk: MTA (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára); KgIK (Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Könyvtára); OTK (országos Tervhivatal Könyvtára)» KSHK (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára); OMgK (Országos Mezőgazdasági Könyvtár); KgEK (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára). A könyvek cimleirása után egyes esetekben az "Ism." röviditéssel utalunk olyan folyóiratokra, amelyekben az illető müvekről ismertetés jelent meg. ABBAGNANO, N. : Storia delle scieenze. Torino, 1962. Un. Tip.Ed. Torinese. 4.köt. A tudományok története. MTA E közel 2 500 lapos uj olasz tudománytörténeti összefoglalás önálló fejezetekben mutatja be a feldolgozási körébe vont diszciplínák fejlődését. A fejezeteket az egyes szakterületek neves itáliai művelői irták. A munkálatok öszszefogására vállalkozó Ahbagnano az első kötet bevezetőjében a tudománytörténet-irás metodikai kérdéseit sorakoztatja fel, inkább csak indikativ formában, mint részletesen kifejtve. Ezért meglehetősen bizonytalan elvi alapon állónak érezzük azt a törekvését, hogy a tudománytörténeti vizsgálódás körét azokra a tudományágakra szükiti le, amelyek "anyagukat megfigyelésből és kísérletekből meritik, vagy ehhez a megfigyeléshez és kisérlethez szolgáltatnak nélkülözhetetlen eszközöket, mint pl. a matematika". A humán tudományok közül igy a mühen csak a pszichológia és a szociológia tárgyalásával találkozunk. A munka forrásértékét csökkenti, hogy a fejezetek végéhez csatlakozó bibliográfia inkább összefoglaló, mint részletező célkitűzéssel készült, amit részben magyaráz a kötetek diszes és nyilván költséges kiállitása is. Bericht der Deutschen Forschungsgemeinschaft über ihre Tätigkeit vom 1. Januar bis zum 31. Dezember 1962. Bad Godesberg, (1963). 334 p. A Deutsche Forschungsgemeinschaft (Német Kutató-közösség) jelentése 1962. jan. 1-től 1962. dec. 31-ig terjedő tevékenységéről. MTA A Német Szövetségi Köztársaság e nagy multu tudományos társasága, mely a német tudományos élet egyik legfontosabb központja, szokásos évi jelentésében ismét átfogó képet nyújt az NSZK-ban folyó kutatómunka helyzetéről. A jelentés bevezető fejezete általános ismertetést ad a kutatás helyzetéről és a kutatási munkák előmozdit ásáról, majd a Kutatóközösség szerveiről, szervezetéről és külkapcsolatairól nyújt tájékoztatást, végül ismerteti a szervezet bizottságainak működését. A harmadik rósz a kutatás anyagi támogatásáról szól, melyben táblázatos kimutatásokban összehasonlitó adatokat szolgáltat a különféle kutatási programok végrehajtásához nyújtott pénzösszegekről. Érdekes összefoglalásban ismerteti külön fejezetben a könyvtártudomány számára nyújtott támogatást. A Deutsche Forschungsgemeinschaft költségvetését és pénzügyeinek alakulását külön fejezet tárgyalja, igen sok,táblázatokban csoportosított számadattal. A jelen480
