Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

A KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI ALAPOK ÉS A KUTATÓSZEMÉLYZET ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1953—61-BEN A kutatási szintek meghatározása - A felmérés módszertana A kutatásfejlesztés költségadatai Tudósok és mérnökök foglalkoztatása A legfontosabb adatok táblázatos bemutatása Az Egyesült Államok Nemzeti Tudómányos Alapitványa (Natioftal Science Foundation, NSF), mint a tudományos tevékenység koordinálásának és finanszírozásának legfőbb központi irányitó szerve, 1962. áprili­sában ujabb felmérést hajtott végre. Az adatfelvétel két szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt az adatok önmagukban is jelentősek, másrészt külön figyelmet érdemel a felmérés módszere, amelynek ismere­te lehetővé teszi a nagymennyiségű adatban való eligazodást. Ha végigtekintünk a korábbi statisztikai adatfelvételeken, láthatjuk hogyan és miként változott a fel­mérés módszere. Eleinte kézenfekvő volt az iparágankénti, vállalatok nagyságrendje szerinti, majd a tudo­mányszakonként! csoportositás. Szerepel még a kutatási költségek arányba állítása a tudományos-mérnöki személyzettel, máshelyütt az eladott évi nettó áruértékkel stb. +^ Magát a kutatás fogalmát azonbanál­talában nem differenciálták, hanem átfogóan "kutatás és fejlesztés"-ről beszéltek. Különbséget tettek ugyan az alapkutatás és a többi - nem differenciált - kutatás és fejlesztés között, ez a csoportositás azonban termé­szetszerűleg nem nyújtott hü képet a kutatótevékenység reális megoszlásáról az egyes tudományszakok és ipar­ágak területén. Ezért törekedtek arra, hogy feloldják a "kutatás" gyűjtőfogalmát. Ezt elsősorban az ipar álta; végzett kutatások területén vitték keresztül 1961-ben az 1958. esztendőre vonatkozóan. Az alapkutatás fogalmi tartalma csak lassan, fokozatosan tisztázódott. 1956-ban, mikor az 1953-54. évi adatgyűjtést végezték - éppen a fogalmi kérdések tisztázatlansága következtében - sok vonatkozásban még csak becslésekre támaszkodhattak. Az akkori jelentés megállapítja: "Az alapkutatásnak nincs általánosan el­fogadott meghatározása." Ezért elégedtek meg az akkori felmérés során "reális becslésekkel." Az 1953-54. évi felmérés nehézségeire fény derül a jelentés következő részéből: "Sok iparvállalat számára a nehézségek egyik forrása az volt, hogy nem tudták pontosan elhatárolni a fejlesztési tevékenységet az üzemszerü tevé­kenységtől ... Az alapkutatás meghatározását ugyancsak megnehezítette a sok egymástól eltérő értelmezés. Több iparvállalat olyan tevékenységet is alapkutatásnak minősített, amely kivül esik ennek a tevékenységnek a I I/ jelentésben olvasható meghatározásán." ' Az ipar által végzett sokrétű tevékenység következtében a legsürgősebb feladat az volt, hogy az alap­kutatás gyűjtőfogalmát a valóságnak megfelelően, az iparikutatás területén bontsák fel. További lépés volt ezt + /Tájékoztató 1961. 1-2.sz. 37-44.p. 1961. 6. sz. 44-47. pl, 50.p. ++/ Science and engineering in American industry. Final report, 1953-54. Washington, 1956. NSF. 90. p. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom