Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

vékenység támogatására forditja, igy az egyes országok tényleges hozzájárulása jóval alacsonyabb összegű, mint amit be­fizetnek. Az Euratomnál azonban az a helyzet, hogy a nagy kutatási és fej­lesztési kiadások nem kapcsolódnak sem­milyen, atomerőmüvek előállításával összefüggő konkrét programhoz. Ha pl. 10 000 megawatt kapacitású atomerőmüve­ket kellene épitenie egy nyugat-európai elosztó hálózat számára, ez olyan na­gyobb szabású célkitűzés lenne, amelyen munkálkodhatnék. Igy azonban az Euratom "fejlettebb" atomerőmüvek tervezetein dolgozik, ahelyett, hogy a bevált és mindenesetre már működő atomerőmüvekkel kooperálna. Az ENEÁ-n és az Euratomon ki­vül az IAEA (international Atomic Energy Agency — Nemzetközi Atomenergia Hiva­tal) is ugyanezen a területen működik. A nemzetközi együttműködést ösztöndi­jak, kutatási szubvenciók nyújtásával, konferenciák rendezésével igyekszik elő­mozdítani; a tagországokat tanáccsal látja el, missziókat küld hozzájuk stb. Cockcroft hangsúlyozza, hogy átfogó irányvonalra van szükség a nem­zetközi szervezetek alapitása terén és ésszerű működésük biztositása céljából; a nyugat-európai nemzetközi szervezetek tevékenységének tanulmányozásából le­szűrt következtetéseit az alanti javas­latokban foglalja össze: 1. Nemzetközi szervezeteket csak olyan tudományos és technológiai célkitűzések megvalósítására hozzanak létre, amelyek a legtöbb tagország pénz­ügyi és technikai lehetőségeit megha­ladják, s amelyek nemzetközi alapon gazdaságosabban és hatékonyabban tevé­kenykedhetnek. Minden szervezet munká­jában jelentős szerepet kell biztosita­ni egy-egy ország hazai egyetemeiről más országokba ellátogató kutató-együt­teseknek. ?.. A nemzetközi együttműködés gyakran a legegyszerűbben ós leghaté­konyabban olyképpen biztosítható,hogy finanszírozzák a tudósoknak az ogyos tagországok meglévő laboratóriumaiban teendő látogatását ösztöndijak, pro­fesszorok meghivása, utazási szubvenci­ók stb. formájában. 3. Az egyes nagyobb vállalko­zásokban való részvétel önkéntes alapon történjék, mint az ENEÁ-ban, mert igy a rezsiköltségek alacsony szinten tart­hatók. 4. Ésszerűségi szempontok ér­vényesüljenek az egyes konferenciák, szimpóziumok stb. megszervezésében, és csökkentsék az ugyanazokkal a problé­mákkal foglalkozó szervezetek számát. 5. Mivel a nemzetközi tudomá­nyos szervezetek költségvetései az egyes országok saját tudományos költ­ségvetésének jelentős részét szívják el, biztositani kell a megfelelő pénz­ügyi alapokat a hazai kutatások céljai­ra. A nemzetközi költségvetésekhez való hozzájárulásokat különítsék el az egyes országok saját céljaikra előirányzott tudományos költségvetésétől; a költaégvetés felső határát és növekedésének ütemét mindkétfajta tevékenység számára külön­külön állapitsák meg. 469'

Next

/
Oldalképek
Tartalom