Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

vékenység támogatására forditja, igy az egyes országok tényleges hozzájárulása jóval alacsonyabb összegű, mint amit befizetnek. Az Euratomnál azonban az a helyzet, hogy a nagy kutatási és fejlesztési kiadások nem kapcsolódnak semmilyen, atomerőmüvek előállításával összefüggő konkrét programhoz. Ha pl. 10 000 megawatt kapacitású atomerőmüveket kellene épitenie egy nyugat-európai elosztó hálózat számára, ez olyan nagyobb szabású célkitűzés lenne, amelyen munkálkodhatnék. Igy azonban az Euratom "fejlettebb" atomerőmüvek tervezetein dolgozik, ahelyett, hogy a bevált és mindenesetre már működő atomerőmüvekkel kooperálna. Az ENEÁ-n és az Euratomon kivül az IAEA (international Atomic Energy Agency — Nemzetközi Atomenergia Hivatal) is ugyanezen a területen működik. A nemzetközi együttműködést ösztöndijak, kutatási szubvenciók nyújtásával, konferenciák rendezésével igyekszik előmozdítani; a tagországokat tanáccsal látja el, missziókat küld hozzájuk stb. Cockcroft hangsúlyozza, hogy átfogó irányvonalra van szükség a nemzetközi szervezetek alapitása terén és ésszerű működésük biztositása céljából; a nyugat-európai nemzetközi szervezetek tevékenységének tanulmányozásából leszűrt következtetéseit az alanti javaslatokban foglalja össze: 1. Nemzetközi szervezeteket csak olyan tudományos és technológiai célkitűzések megvalósítására hozzanak létre, amelyek a legtöbb tagország pénzügyi és technikai lehetőségeit meghaladják, s amelyek nemzetközi alapon gazdaságosabban és hatékonyabban tevékenykedhetnek. Minden szervezet munkájában jelentős szerepet kell biztositani egy-egy ország hazai egyetemeiről más országokba ellátogató kutató-együtteseknek. ?.. A nemzetközi együttműködés gyakran a legegyszerűbben ós leghatékonyabban olyképpen biztosítható,hogy finanszírozzák a tudósoknak az ogyos tagországok meglévő laboratóriumaiban teendő látogatását ösztöndijak, professzorok meghivása, utazási szubvenciók stb. formájában. 3. Az egyes nagyobb vállalkozásokban való részvétel önkéntes alapon történjék, mint az ENEÁ-ban, mert igy a rezsiköltségek alacsony szinten tarthatók. 4. Ésszerűségi szempontok érvényesüljenek az egyes konferenciák, szimpóziumok stb. megszervezésében, és csökkentsék az ugyanazokkal a problémákkal foglalkozó szervezetek számát. 5. Mivel a nemzetközi tudományos szervezetek költségvetései az egyes országok saját tudományos költségvetésének jelentős részét szívják el, biztositani kell a megfelelő pénzügyi alapokat a hazai kutatások céljaira. A nemzetközi költségvetésekhez való hozzájárulásokat különítsék el az egyes országok saját céljaikra előirányzott tudományos költségvetésétől; a költaégvetés felső határát és növekedésének ütemét mindkétfajta tevékenység számára különkülön állapitsák meg. 469'