Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

tikai okok is szerepet játszottak meg­teremtésükben. Ma már az a helyzet, hogy az egyes országokban a tudomány és a technológia fejlesztésére szánt erő­forrásoknak inind nagyobb részét — né­hány kisebb ország esetében nem keve­sebb mint egyharmadát — a nemzetközi szervezetek veszik igénybe. Aggályosnak tartja, hogy e szervezetek a jelentő­sebb tudósok idejének jó részét is le­kötik, nem is szólva az átfedésekről: több nemzetközi szervezet azonos prob­lémákkal foglalkozik. Cockcroft sürge­ti, hogy e téren átgondolt irányvonal érvényesüljön, s hogy ennek alapján kellő ellenőrzésnek vessék alá e szer­vezetek tevékenységét, szabjanak gátat elburjánzásuknak. A nyugat-európai tudományos együttműködés átfogó megszervezésével két szervezet foglalkozik: az OECD és a NATO. Az OECD tudományos és alkalma­zott kutatási terveket tanulmányoz, to­vábbá általános tudománypolitikai irá­nyítási elveket dolgoz ki. Tevékenysé­gébe bevonja a semleges országokat, pl. Svédországot és Svájcot is. Az OECD az ENEA (European Nuc­lear Energy Agency — Európai Atomener­gia Szerv) révén három atomipari kisér­leti projektumot szervezett meg. Az el­ső: a "Dragon" kisérleti reaktor, ame­lyet az angliai Winfrith Heath-ben épí­tettek fel, 8 évre szóló, 25 millió fontos költségelőii'ányzattal. A máso­dik: a norvégiai nehézvíz reaktor,amely Haldenben már 3 l/2 éve működik. A har­madik: a belgiumi Mólban létesülő, nuk­leáris üzemanyagot feldolgozó üzem. Az egyes országok nemzeti jövedelmük ará­nyában járulnak hozzá a költségekhez, az ENEA szerepe pedig bizonyos titkár­sági szolgálatok teljesítésére szorít­kozik. A NATO-t természetesen első­sorban a tudomány katonai vonatkozásai érdeklik. Tudományos ösztöndijakat nyújt, két franciaországi nyári iskolát is szervezett és a Ford Alapítvánnyal karöltve finanszírozta a vizsgálatokat, amelyeken az un. Armand-Bizottság "A nyugati világ tudományának és technoló­giájának megerősítésére szolgáló eszkö­zök" c. jelentése alapult. Az UNESCO több nemzetközi szer vezet megszületésénél bábáskodott. E tevékenységének egyik eredménye a CERN (Centre Européen de Recherches Nuclé­aires — Európai Magkutatási Központ). Célkitűzése: a nagy energiájú részecs­kék tanulmányozása két gyorsítóval. Utóbbiak közül különösen a proton szink rotron jelentós. Megépítésének költsé­gei oly nagyok voltak, hogy azokat a CERN kutatásaiban érdekelt országok, kö­zösen fedezték, mivel a szükséges rá­fordítások — talán az egyetlen Nagy­Britanniát kivéve -- valamennyiük anya­gi erőforrásait meghaladták. 8 millió fontos évi költségvetése 25 %-át Nagy­Britannia folyósítja, a többi ország a költségekhez általában nemzeti jövedel­me arányában járul hozzá. Költségvetése és munkaerő állománya évente átlag 12 $-kal emelkedik. Cockcroft hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az atomfizika fejlett 467'

Next

/
Oldalképek
Tartalom