Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

ból. Az atomtöltettel ellátott rakéták számára a földkerekség minden pontja hozzáférhető, és a sugárzás sem ismer államhatárokat. A tudomáqy fejlődésének első­sorban katonai jelleget kölcsönző erők­kel szemben azonban széleskörű társadal­mi ellenhatás jött létre. Messzemenő egyetértés áll fenn abban a tekintet­ben, hogy az imperialista államokban ezek az erők mindenekelőtt a militaris­ta tényezők, amelyek hagyományos poli­tikai befolyásukat a tudomány vívmánya­inak segítségével akarják alátámaszta­ni. Ugyanakkor az üzletemberek és a tá­bornokok pragmatizmusa eredendően el­lenségesen áll szemben a tudományos ku­tatás lényegével. Közvetlenül érzékel­hető célok elérésére, a leggyorsabb és legbiztonságosabb gyakorlati kiaknázás­ra irányul, valamint arra, hogy a tudo­mányos kutatásra és technológiára for­dított beruházások után minél nagyobb profitot arassanak le. Az ilyen negativ erők befolyá­sától megszabadított társadalom sokkal kedvezőbb légkört biztosit a tudósok és mérnökök munkája számára. Megszabadulva az olyan csoportok befolyásától, ame­lyek nem látnak tul pénzeszsákjuk vagy , kilövő támaszpontjaik határán, a tudó­sok lehetőséget nyernek a természet- és > társadalomtudományok alapvető elméleti kérdéseinek tanulmányozására. Az araeri­kai National Science Foundation becslé­se szerint a Szovjetunióban kétszer-há­romszor annyit költenek ilyen célokra, mint az Egyesült Államokban. Az olyan társadalomban, amely megfelelő fejlődést biztosit a tudomárgr és a technológia minden oldalú fejlődé­se számára, nincs helye az érteimiség­ellenességnek. Épp ellenkezőleg, a tudós nagyobb társa­dalmi megbecsülést élvez, mint valaha. A társadalmi szerkezet sajá­tosságainak a tudomány és a technológia fejlődésére gyakorolt befolyása nem ke­rülte el azoknak az amerikai tudósoknak a figyelmét, akik tárgyilagosan vetik össze a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok technológiai eredményeit. Igy Eugene fíabinowitch a "Bulletin of the Atomic Scientists" hasábjain megemlé­kezett a republikánus kormányzat való­sággal vallásos hitéről a profitmoti­vumon alapuló ipar feltétlen fölényé­ben, ami egyik oka volt annak, hogy az Egyesült Államok a második világháború után a rakétatechnika fejlesztésében elmaradt a Szovjetunió mögött. Nyilvánvaló, hogy a z olyan ország, amely maximális tudományos szervezésre törek­szik, a leginkább fe­lel meg a technológiai haladás kívánalmai­nak. A legfőbb alapelv a tervezés, amely nélkül nincsen igazán céltudatos tevékenység. A "tudomáry-társadalom" rendszerének kifejlődése magában fog­lalja az oktatás kérdését ÍB. E hagyo­mányos problémákat korunk tudományos­technológiai forradalma sok tekintetben újszerűen veti fel. 451'

Next

/
Oldalképek
Tartalom