Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

2-3. szám - Figyelő

500 oldal terjedelemben közzétette a tudományos főiskolák kiépítésére irányuló ajánlásait. Ez a munka azóta a kultuszminisztériumok és a professzorok körében a főiskolák, egyetemek és akadémiák újjászervezésének valóságos kátéja lett. A Tudományos Tanács kiadásában tavaly megjelent kisebb terjedelmű munka javaslatokat tartalmaz uj főiskolák létesítésére vonatkozóan. Az egyetemi tervezés számára a kiadvány igen hasznosnak bizonyult. Noha a háború utáni Nyugat-Németországban főiskolai reformok nem tekinthetők általános jelenségnek, a Tudományos Tanács ajánlásai és javaslatai számos olyan indítványt vetnek fel, melyek már 1945 óta foglalkoztatják a német egyetemek és főiskolák átalakításán munkálkodó vezetőket.Diákotthonok épitése, széleskörű ösztöndíjrendszer, a tantestület kibővítése, jelentős pénzügyi támogatás - mindez még nem jelenti azonban a nyugat-németországi felsőoktatás struktúrájának megváltozását. Szenvedélyes viták folynak arról, vajon a szellemi szabadság és önállóság humboldti elképzelését valló egyetemnek van-e még létjogosultsága a tömeges tanulás és az alkalmazott tudományok korszakában. — Der Stand des deutschen Hochschulwesens. (A német főiskolaügy helyzete.) = Neue Zürcher Zeitung (Zürich), 1963. márc. 2.sz. 4.p. Tudományügyi külügyi hivatal az USA-ban Uj szerv, a Tudományos Ügyek Hivatala vette át a State Departmentben az Egyesült Államok nemzetközi téren kifejtett tudományos tevékenységének az irányítását.E hivatalnak beleszólási joga van politikai kérdésekbe, és szerephez jut az Egyesült Államok külföldön folytatott tudományos politikája meghatározásában. Az uj hivatal vezetőjévé Dr.KagnanRollefson fizika professzort nevezték ki. Feladata kettős lesz: az amerikai külügyminisztérium munkájába tudományos és műszaki elemeket kell belevinnie, és tanácsadóként kell szerepelnie a külügyminisztériumban és más kormányszerveknél tudományos és műszaki kérdésekben. Első izben fordul elő Amerikában, hogy egy tudományos tanácsadó politikai döntések meghozatalában is részt vesz. Dr. Rollefson többek között az alábbi kérdések tudományos politikai irányvonalának kidolgozásában vesz részt: űrkutatás, óceánográfia, az atomenergia békés felhasználása és a külföldre irányuló tudományos programok koordinálása - mindezt persze annak szem előtt tartásával, hogy elősegítse külföldön az Egyesült Államok külpolitikai célkitűzéseit. Az uj hivatal viszonylag kis létszámú lesz: egy politikai vezető, egy ügyvezető igazgató (egyben igazgató helyettes), aki felelős a külképviseletekben működő tudományos attasék munkájáért, egy tudományos vezető, akinek főfeladata a tudományos élet alakulásának figyelemmel kisérése, és a jelentősebb mozzanatok jelzése. A hivatalnak három osztálya lesz: az általános tudományos ügyek, a békés célú űrkutatási ügyek és az atomenergia békés felhasználásának osztálya. A Tudományos Ügyek Hivatalát többek között azért hívták életre, mert az amerikai külpolitika vezetői rádöbbentek arra, hogy a tudomány szerepe egyre növekedik a külpolitikában. Ismeretes, hogy a Csendes Óceán felett végzett magaslégköri robbantások milyen nagy tiltakozást váltottak ki világszerte , és felháborodást keltett az amerikai légierő azon kísérlete is, melynek során ismételten fémtüket szórtak a világűrbe. Nagyon lényeges tényező az is, hogy a gazdaságilag fejlődő országokkal fennálló kapcsolatokban a tudományos és műszaki ismeretek átadása egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Az amerikai külképviseleteken jelenleg 17 tudományos attasé dolgozik. Az uj hivatal növelni kivánja ezek számát, s többek között szorgalmazza, hogy Moszkvába is nevezzenek ki tudományos attasét. — Science gets foreign policy role. State Department scraps science adviser set-up, creates more influential Office of International Scientific Affairs. (A tudomány külpolitikai szerepet кар. А Külügyminisztérium felszámolja a tudományos tanácsadók rendszerét, és életre hivja a befolyásosabb Nemzetközi Tudományos Ügyek hivatalát. ) = Chemical and Engineering News (Washington), 1962.okt. 1. 31 -32. p. 256