Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

2-3. szám - Figyelő

melésének uj módszereire. Itt tehát az egyenetlen táplálkozás és általában: az éhínség kiküszöböléséről van szó. Ezt egészítené ki a természeti kincsek kitermelése uj, gazdaságosabb módszereinek feltárása, valamint a természet lehetőségeiről szerzett ismeretek tökéletesítése. A biológiai program következő fejezetének témája maga az ember. Ennek keretében kerül sor a civilizálódás emberi szervezetre gyakorolt hatásainak széleskörű kutatására, értve ezalatt egyfelől a kedvező, másfelől a káros hatások felderítését, E témakörben folyó kutatómunka eredményeit a gyakorlatban majd a természet olyan módon történő átalakítására lehet felhasználni, amely egyértelműen az ember javát szolgálja. A hidrológiai program mindenekelőtt az ivóvizhiány egyre fenyegetőbb problémáját akarja megoldani. Ezenkivül célul tűzi ki a víztelen, következésképpen terméktelen földi övezetek problematikájának alapos vizsgálatát és a gyakorlati megoldások megközelítését. A békés együttélés szempontjából igen fontos volt az ICSU prágai ülésszakának az a felhívása, amelyben a nemzeteket és a kormányokat az atmoszféra felső rétegei radioaktiv szennyezésének megszüntetésére szólítja fel, sőt, az ICSU-n belül alakulóban van egy olyan nemzetközi bizóttság is, amelynek feladata lenne az ENSZ ilyen jellegű határozatai betartásának hatékony ellenőrzése. Az ICSU további tervei közül leginkább kidolgozott a "Nyugodt nap éve" elnevezésű nemzetközi tudományos vállalkozás, amely bizonyos értelemben a "Nemzetközi geofizikai év" igen hasznos eredményeihez kapcsolódnék. De mig a "Nemzetközi geofizikai év" a maximális naptevékenységgel kapcsolatos ismereteinket mélyitette el, addig az 1964/65-ben sorrakerülő uj vállalkozás a minimális naptevékenység vonatkozásában tenné ugyanezt. A gyakorlati előkészületek már megindultak — KLIMES, Ivan: Prazská rozhodnutí о svetovych ukolech vedy. (Prágai határozatoka tudomány világfeladatairól.) = Véstnik <5eskoslovenské Akademie Ved. 1963. l.no. 73-75. p. А V IN IT I tiz éve A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Összszövetségi Tudományos és Műszaki Tájékoztató Intézete (Vszeszojuznüj Insztitut Naucsnoj i Tehnicseszkoj Informacii - VINTTDaz elmúlt évvégén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az intézet Tudományos Tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyen A.I. Mihajlov professzor, a VTNITI igazgatója, összegezte az intézet munkáját. A VINITI működése jól ismert olvasóink előtt, munkásságáról Tájékoztatónkban már megemlékeztünk (1961. 3.sz. 54-58. p.); emlékeztetőül csak annyit jegyzünk meg, hogy ez az intézet adja ki a tudományos körökben ismert "Referetivnüj Zsurnal" sorozatokat. 1962-ben a VINITI 149 számot adott ki ezekből a sorozatokból, és az "Ekszpreszsz-Informacija" sorozatból is 61 számot. E kiadványok szerkesztése során több mint 100 ország 64 nyelven irt 15 000 folyóiratát és jelentős mennyiségű más, nem periodikus jellegű kiadványát, dolgozták fel. Mihajlov beszámolójában utalt arra is, hogy jelentős kutatómunka folyik a gépi adatfeldolgozás és visszakeresés területén. Ezzel a kérdéssel bővebben A. I. Csernüj foglalkozott, s beszédében rávilágított arra, hogy korábban a nagyteljesítményű emlékező berendezések hiánya, mely a világ valamenynyi dokumentatív információját kis helyen tudná tárolni, akadályozta a nagy információs-logikai berendezések megalkotását. A jelenleg meglevő emlékező berendezések tároló kapacitása akkora, hogy egy köbméternyi területen 30 millió oldal szöveget képes elraktározni. Csernüj a továbbiakban részletes leirást adott egy adatvisszakereső rendszer általános szervezeti sémájáról. Az ülésszak másik igen jelentős előadását N. B. Arutjunov, a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Bizottsága a Tudományos Kutatómunkák Koordinálására (ÁbTKK) propaganda és tájékoztatási osztályának vezetője, tartotta, aki a tudományos tájékoztatómunka országos szintű szervezésének kérdéseiről beszélt és kiemelte annak rendkívüli fontosságát a tudományos kutatómunka szempontjából. Az ülés során még több 239