Tudományszervezési Tájékoztató, 1963
2-3. szám - Szemle
amely az időkeretet kimerítette, egy újonnan és "alulról" felvetődő probléma exponálására kedvetlenül és formálisan 10 percet engedélyez, nem érti az ilyen kis szimpóziumok tulajdonképpeni célját és feladatát. Szerin42 / tük a leghasznosabb és legértékesebb tudományos plénumok egyike az ilyen kis szimpózium. ' Az ilymódon levezetett vita-ülések gondolata nem uj. A mult században az un. Solvay-kongresszusok eredetileg hasonló 43 / célzatuak voltak. A kitűzött cél még önmagában nem biztosítja a helyes megoldást, de arra törekednek, hogy jelen esetben a végrehajtás is megfeleljen a kitűzött célnak. Tudományos vita-ülés Ujabban a tudományos vita-ülések számának rohamos emelkedése tapasztalható. E gyors növekedés okára választ kaphatunk, ha megvizsgáljuk a tudományos vita-ülések célját és tulajdonképpeni feladatkörét. Valamely tudományág fejlődését az arra a területre vonatkozó ismeretanyag növekedése jellemzi. Ez többek között kifejeződik a könyv- és folyóirat termelés növekedésében, de bizonyos fokig az adott területre vonatkozó tudományos konferenciák számának emelkedésében is. Ha a tudományos ülésszakoknak lényegében azonos céljuk lenne, mint a könyveknek és folyóiratoknak, akkor érthetetlen volna a könyv- és folyóirat-mennyiség emelkedése mellett a tudományos konferenciák ugyancsak emelkedő irányzata. A tudományos ülésszakoknak tehát az információ-nyújtáson túlmenően sajátos funkciójuk is van. Hiszen, ha a tudományos találkozóknak csak információ-nyújtás volna a feladatuk, akkor ezt a tudományos dokumentáció hivebben szolgálná. Könnyebb Írásban olvasni idegen nyelvet, mint első hallásra megérteni. Azonban a könyv - és folyóirat-mennyiség növekedése ma már olyan méreteket ölt. hogy a tudósok komolyan felvetik: a szükséges információk megszerzése és menetközbeni feldolgozása egyre inkább lehetetlenné válik, s ez hovatovább akadályozza a tudományok fejlődését. Ilyen összefüggésben a tudományos ülésszak többé-kevésbé megoldási 1 ehe tő sé g et 44 / nyújt arra, hogy ellensúlyozza az irattengerben szétszórt információk megszerzésének fokozódó nehézségeit. ' Természetesen nem arról van szó, hogy akár előiratok (preprint), akár másmilyen bemutatott tézisek révén a tudományos találkozók résztvevői azzal az igénnyel lépnének fel, hogy "pótolják" a vonatkozó kurrens irodalom ismertetését. Az előiratokat azért rendszeresitik és azért juttatják el idejében az ülésszak résztvevőihez, hogy időt szabadítsanak fel az ülésen a tulajdonképpeni munkára. Folytak és folynak ma is 45 / viták folyóiratok hasábjain is, de ez nagyon lassú módszer. ' Ami ott hónapokat vesz igénybe, az az ülésteremben esetleg csak néhány percet. Természetesen a tudományos ülésszaknak más előnyel is vannak (közvetlen, személyes találkozás). De ez valójában csak függvénye az ülésszak legfontosabb oonásának: a tud ó 46 / sok azért jönnek össze, hogy problémákat vitassanak meg. A "nemzetköziség" méréséről A nemzetközt tudományos találkozók fokozódó jelentősége felvetett egy problémát, amely az előző szakaszban, tehát a 19. században még nem öltött testet. Igen fontos ugyanis, vajon egy nemzetköziként meghatározott találkozó valóban nemzetek közötti találkozó-e, tehát olyan, ahol az egyes országok megközelítően arányosan képviseltetik magukat. Ez nem statisztikai kérdés. Minél inkább nő a nemzetközi találkozók funkcionális szükségessége, annál inkább előtérbe kerül ezeken a találkozókon a nemzetköziség mérésének problémája. 42/ MACDONALD: i.m. 666.p. 43/ MACDONALD: i.m. 666.p. 44/ Conferences: Big or small? i.m. 835. p. 45/ V. ö. Dubinyin akadémikus uj elgondolása a tudományos és információs csere nemzetközi megvalósítására. Tájékoztató. 1962. 3-4.sz. 77-80.p. 46/ Conferences: Big or small? i.m. 835. p. 157
