Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

2-3. szám - Szemle

пак és aköztársasági tudományos akadémiáknak azokat a nagy horderejű tudományos problémákat kell kidolgoznlok, amelyek számos népgazdasági ágazat fejlődése szempontjából fontosak. Keldis ezekután kifejtette, hogy a z ilyen nem ágazati, hanem ágazatközi jellegű, illetve az egész tudományos és műszaki haladásnak, a kommunista társadalom gazdaságának és ideológiájának alapját képező természet- és társadalomtudományi problémák céltudatos és gyors megoldására kell megszervezni a SZUTA és a köztársasági akadémiák munkáját, majd vázolta, hogy az akadémiai kutatás már eddig is milyen jelentős eredményeket ért el ezen a téren. A SZUTA és a köztársasági akadémiák igen komoly tudományos erőkkel, nagy s még egyre növekvő anyagi erőforrásokkal rendelkeznek. A SZUTA-nakl62 rendes és több mint 350 levelező tagja vein, a köztársasági akadémiák taglétszáma pedig 1 000 körül mozog. De nemcsak az akadémiai intézményhálózatokban, hanem számos főiskolán és más tudományos intézményben is folynak fontos természet és társadalomtudományi kutatómunkák.^/ Az akadémiai tudományos és tudományszervező munka fő feladata a pártprogramban kitűzött tudományos feladatok megoldása. Biztosítani kell, hogy a szovjet tudomány élre törjön, a modern tudomány legfontosabb területén. Az akadémiai munka fogyatékosságai és az akadémiai osztályok szervezeti hiányosságai A Szovjet Tudományos Akadémia és a Köztársasági akadémiák munkájában azonban még sok nagy fogyatékosság tapasztalható, — állapította meg Keldis, s rámutatott arra, hogy például a mezőgazdaság kemizálásával és az állattenyésztés tudományos megalapozásával kapcsolatos problémák terén nem kielégítő az akadémiai tudósok munkája. "Nagy veszteségek érnek bennünket amiatt, hogy nem elemezzük eléggé a tudomány helyzetét minden adott időszakban, s nem mindig vesszük számításba, mit adhatnak az uj felfedezések az elméletnek és a gyakorlatnak. Tudományunk szervezeti fogyatékosságai részben magának a kutatómunkának a fejlődésére, s méginkább a kutatások gyakorlati felhasználására hatnak ki. A tudósoknak nemcsak az a kötelességük, hogy előbbre vigyék a tudományt, hanem az is, hogy minden módon elősegítsék a tudományos vívmányok minél gyorsabb gyakorlati felhasználását. Ki másnak, ha nem a tudósoknak kell előre látni, mivel járulhat hozzá a tudomány a népgazdaság fejlesztéséhez'. 11/ A legújabban kialakult szovjet tudománypolitikai terminológiában — mint egyébként minden ujabb szovjet akadémiai elnökségi vagy főtitkársági beszámolóban és az akadémiai osztályok felsorolásában — a természettudományok említése. megelőzi a társadalomtudományokét. Tehát nem "társadalom- és természettudományok", hanem"természet- és társadalomtudományok" a sorrend. Ennek magyarnyelvű visszaadása még nem okoz semmi nehézséget. Ezzel szemben már nehézségek lépnek fel, amikor — egyre gyakrabban, igy például éppen Keldis alább közlendő beszédében is — a társadalomtudományok vagy azoknak egy része mint "humán" ill. "humanitárius" ("gumanitarnij") tudomány szerepel. Nyilvánvaló, hogy a "természet- és humán tudományok" kifejezés sérti a magyar nyelvérzéket. Mi ezért helyette az Itt következőkben — értelemszerűen — a "természet- és társadalomtudományok" kifejezést használjuk. Ez azonban nem lehet végleges megoldás, mégpedig több okból nem. Először is a "társadalomtudományok" kifejezés a nemzetközi gyakorlatban mindinkább a "sciences sociales", ill. "social sciences" körébe tartozó nem-humanisztikus, értsd: a humanisták által még nem űzött, viszonylag ujkeletü és manapság egyre operatívabb (társadalomigazgatási gyakorlatban alkalmazott) tudományok csoportjának megjelölésére szolgái (közgazdaságtan, szociológia, államtudomány stb. ), s ezzel szemben a nyelv- és irodalomtudományi, művészeti, történeti stb. tudományszakok szerepelnek mint "sciences humaines", "humaniora" stb. Másodszor pedig a "társadalomtudomány" kifejezés (egyes számban) a magyar tudományos nyelvben sokszor a szociológia szinonimájaként, vagy—többes számba helyezve —a "történeti tudományok" komplexumaként szerepel, mint ahogy a MTA II. Osztályát "Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya"-ként emlegeti minden szabályzat. Bármiként is legyen azonban ez, mindenesetre tudomásul kell venni, hogy ha az alábbiakban "természet- és társadalomtudományi kutatás" — ról van szó (amit a SZUTA k о о r din ál ), akkor ezen nem értendő az ágazati profilú alkalmazott természettudomány vagy műszaki tudományi kutatás (amit az ágazati bizottságok hivatottak koordinálni). —Sz.S. 120