Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

Ezeket gyakran csak mint IGO-kat és NGO-kat emlegetik.nemzetközi tudományos szervezetek döntő többsége - mint látni fogjuk - az NGO-k csoportjába tartozik, vagyis nem kormányzatok ill. állami intézmények alkotják képviselik bennük a különböző országokat. Viszont a nemzetközi tudományszervezés legfelsőbb szintjén döntő szerepet játszik néhány - főleg az ENSZ körébe tartozó - vagy államközi szervezet, vagyis IGO, igy ' öbbek között az UNESCO. Ez a felosztás rendkivül fontos, mert az ENSZ és a körébe tartozó szervezetek szabályzata és szervezeti felépitése révén az egész nemzetközi életben meghonosodott, de sem terminológiailag, sem tartalmilag nem szabatos. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának egy ujkeletü kiadványa, amely a gazdasági élettel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló mintegy 350 nemzetközi szervezetnek - közte az ENSZ körébe tartozó összes szervezeteknek, valamint nagyszámú társadalomtudományi, természettudományi és műszaki tudományos szervezetnek - teljes adatszerű feldolgozását nyújtja igen komoly és indokolt kritikát gyakorol, ezen felosztás felett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadásában a közelmúltban megjelent egy sok szempontból nélkülözhetetlen tudományos kézikönyv, amely mintaszerűen teljes és részletes adatszerű ismertetést, egyben pedig marxista kritikai elemzést és rendszerezést nyújt a gazdasági jellegű vagy a gazdasági élet szempontjából közvetve fontos 350 nemzetközi szervezetről, közte az ENSZ körébe tartozó minden intézményről és nagyszámú nemzetközi társadalomtudományi, természettudományi, műszaki és agrártudományi szervezetről is. +/ Elterjedt szokás szerint a nemzetközi szervezetek bizonyos típusai, valamint az egyes szervezetek is angol vagyfrancia nevükből levezetett betüröviditéssel vagy más efféle münéven szerepelnek a szakirodalomban. (Lásd ehhez:Tájékoztató, 1961. 4.SZ, 72-73.p.) Dokumentációnkban sok esetben megadjuk ezt a kétszerkettős angol és francia ill. teljes és röviditett terminológiát, sőt ahol külön bevezetődött, az oroszt is, mert egyre több nagyjelentőségű nemzetközi intézménynek un. munkanyelve az angol és a francia mellett az orosz. (A "munkanyelvek" a nemzetközi intézmények hivatalos nyelvei közül azok, amelyekre m i n d e n hivatalos nyelven elmondott beszédet lefordítanak, amelyeken minden hivatalos okmány megjelenik.) Fel keli azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy nem kevés esetben a különböző nyelvű terminusok nem egymás pontos fordításai, továbbá gyakran csak az egyik nyelvből alkottak betüröviditést, vagy a használatos betüröviditést a szervezet régebbi, ma már nem érvényes elnevezésének felel meg stb. Külön kellemetlenség, hogy olykor több fontos nemzetközi szervezet azonos betüröviditéssel szerepel. Az ebből eredő következetlenségeket dokumentációnk nem küszöbölheti ki. Az idegennyelvü terminusok zárjelben való közlésének egyik oka az, hogy kialakult vagy éppenséggel egységesített magyar terminológia számos esetben nem áll rendelkezésre. Amennyire lehet, támaszkodtunk az Országgyűlési Könyvtár és az MTI kiadásában megjelent és az ENSZ körébe tartozó szervezetek igen gondos, dokumentatív feldolgozását nyújtó utmutató-könyvecskéhez:"Az ENSZ-ről"(Budapest 1961. 194.p.) Ezt sem követhettük azonban mindenben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget például ilyen néven és nem "Nemzetközi Atomerő Szervezet"-nek nevezzük, mint ahogy ezt a kitűnő kis utmutató teszi. E módosítást indokoltnak véljük, először is azért mert az energia és az erőkét teljesen különböző fizikai fogalom, s az "energy" nem magyarítható "erő"-re, másodszor mert az "agency" ("agence", "agentsztvo"), vagyis magyarul "ügynökség" a nemzetközi hatóságok (agere = hatni) egyik meglehetősen elterjedt tipusa, amelynek megjelölését nem pótolhatjuk a teljesen általános értelmű "szervezet" szóval. Az a kellemetlen üzleties mellékiz, amely a magyarban az "ügynökség" szóhoz fűződik, a megfelelő orosz és francia szóval is együtt jár, s mégis ez szerepel az intézmény hivatalos megjelölésében. ++/ AkademijaNaukSzSzSzR. Insztitut Mirovoj Ékonomiki i Mezsdunarodnüh Otnosenij: Mezsdunarodnüe ékonomicseszkie orgahizacii. Szpravocsnik. (Nemzetközi gazdasági szervezetek. Utmutató.) Moszkva, 1960, Izdatel'sztvo Akademii Nauk SzSzSzR. 980 p. MTA Ez a rendkivül fontos és a szorosabb értelemben vett gazdasági jellegű nemzetközi szervezeteken túlmenően az összes létező nemzetközi szervezeteknek kb. 1/4-érői teljes adatszerű kimutatást és egyben politikai értékelést nyújtó kiadvány külön függelékben közli az összes nemzetközi szervezetek jegyzékét, amelyekben a Szovjetunió képviselve van, regionális, valamint tematikus tárgymutatót is közöl valamennyi szervezetről, megadja orosz nevüket és bet üröviditésüket stb., egyszóval teljességgel nélkülözhetetlen a nemzetközi kapcsolatok kérdéseivel foglalakozó szakember számára. A továbbiakban röviden "Szpravocsnik" megjelöléssel fogunk hivatkozni rá. 68