Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
5-6. szám - Bibliográfia
tudományos intézményekkel és egyetemekkel való ellátottság tekintetében lényegesen kedvezőbb, mint Közép-és Dél-Afrika néger államaié. Ez részben a mediterrán vidék eltérő földrajzi adottságaival és gyarmatositási múltjával függ össze, részben pedig abból is adódik, hogy az arab az egyetlen afrikai népnyelv,amelynek kialakult tudományos szókincse és kifejezéskészlete van, s amelyen valamennyire számottevő mennyiségű modern tudományos munka jelent meg.Az arab országokon kivül, ahol a tudomány nyelve legalább részben arab, az összes többi afrikai országban ma még csak az angol vagy a francia (ritkábban a spanyol vagy a portugál) szolgálhat tudományos érintkezés és felsőoktatás céljaira afrikaiak között is. Az első kezdeményezést e helyzet megváltoztatására Ghana tette, de ott is még csak kísérletek folynak e tekintetben. ' A dokumentációs áttekintésünkhöz csatolt Függelék az afrikai népek fentebb felsorolt 32 államának mindegyikére külön-külön lexikálisan megadja a legfontosabb általános területi, népességi stb. alapadatokat, röviden jellemzi a társadalmi-gazdasági fejlődés fokát, amennyiben ez az ottani tudományos intézményhálózat működésének megértéséhez szükséges, majd pedig közli: I. a tudományos központok, kutatóintézetek, szervezetek; П. az egyetemek, főiskolák, továbbképző szervek; III. a fontosabb könyvtárak, muzeumok stb. jegyzékét, cimük, alapítási évük, jellegük és működési módjuk megjelölésével - amilyen mértékben az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak. Rövid összefoglalások szólnak a még gyarmati uralom alatt álló afrikai területek viszonyairól is. + +/ E kapcsolatok történetében nyilvánvalóan uj fejezet nyilik meg annak a magyar kormányküldöttségnek az útjával, amely Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével 1 962. december 1-én indult el Afrikába,hét uj afrikai független állam,a Guineai Köztársaság, a Mali Köztársaság, a Dahomey Köztársaság, a Ghanai Köztársaság, Nigéria, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság s a Marokkói Királyság meglátogatására. Tájékoztatónk e számának nyomdai munkálatai már megkezdődtek, amikor a küldöttség útnak indult, s ezért e tudománypolitikai szempontból is nagyjelentőségű eseményről itt még nem közölhetünk dokumentációt. Egyébként a látogatás programjába felvett országok közül több olyan akad, amellyel már eddig is a diplomáciai kapcsolatokon túlmenő, szorosabb együttműködést biztosító kulturális, sőt részben műszaki tudományos egyezményünk volt: Guineát, Dahomeyt és Ghánát említhetjük ebben a vonatkozásban. + /Lásd ehhez: Afrika mint kulturális és tudományos világprobléma. = Tájékoztató, 1961. 4.sz. 22-35. p. A legfrissebb adatok Afrika oktatásügyi statisztikájáról az UNESCO Végrehajtó Tanácsának ez évi tárgyalási anyagában találhatók: UNESCO Board, 61 EX/9 és 61/9 corr. 1962.máj.7. ill. 15. ++/ Az afrikai államokra és gyarmati területekre vonatkozó földrajzi és népességi adataink - külön megjegyzés híján - 1959-60-ra vonatkoznak. A politikai, közoktatásügyi és tudományszervezési adatoknál a lehetőségig figyelembe vettük az 1962. október 15-ig bekövetkezett változásokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a számszerű adatok, amiket közlünk, némely ország esetében csak a szakirodalom különböző becsléseinek összeegyeztetésén alapulnak, s a különböző adatforrások között olykor több százalékos eltérés mutatkozik. Ennek oka egyszerűen az, hogy Afrikának sem a területe, sem a népessége nincs ma még teljesen felmérve. Az általános földrajzi és népességi adatok tekintetében a közismert enciklopédiákra és kézikönyvekre támaszkodtunk (Bolsaja Szovetszkaja Enciklopedija, ill. annak évkönyve, az Ezsegodnik 1961, Encyclopaedia Britannica, The Statesman's Year-Book 1961 stb.), viszont a politikai, közoktatásügyi és tudományszervezési adatok tekintetében az utolsó egy-két év alatt bekövetkezett óriási arányú változások miatt a két legfrissebb enciklopédikus kézikönyv, nevezetesen az 1961. január 1-én lezárt szerkesztésű The World of Le a m ing 1961-62 (A tudomány világa. London, 1962. Europa Publications. 1359 p.) és a Welthandbuch 1962 (Világkézikönyv, Budapest, 1962. Corvina. 1652 p.) anyagának feldolgozása mellett kb. 1960 elejéig visszamenően ki kellett jegyzetelnünk a Mirovaja Ékonomika i Mezsdunarodnüe Otnosenija (Moszkva), a Chronique de l'UNESCO (Paris), a Revue Internationale des Sciences Sociales (Paris), a Documentation Eurafdoc (Paris), a Nature (London) és a Science (Washington) megfelelő krónikaanyagát. Olyan mü, amely enciklopédikusán - s valóban kimerítően - rendszerezné az Afrika tudományos életére vonatkozó tudnivalókat, jelenleg még nem létezik. Ilymódon saját adatösszeállitásunk sem tarthat teljességre igényt, s mint a Függelék országok szerint rendezett lexikális anyaga mutatja, némely államról vagy gyarmati területről még eléggé hézagosak értesüléseink. Mindazonáltal igyekeztünk a sokféle adatforrás felhasználásával a lehetőségig rendszeres és 1962 őszéig terjedő regisztert felállitani azokról a tudományos és felsőoktatási intézményekről, amelyek Afrika népeinek szolgálatában állnak. A gyarmati területeknél mellőztük az olyan intézmények felsorolását, amelyek kizárólag a gyarmattartó hatalom szolgálatában állnak s afrikaiak elől ma még elvileg el vannak zárva (Dél-Afrikai Köztársaság szegregált - "tiszta fehér" - egyetemei és kutatóintézetei stb.) A viszonylag nagy és fejlett tudományos apparátussal rendelkező államok, pl. az Egyesült Arab Köztársaság, Nigéria, Ghana esetében regiszterünk a nemzetközi mértéknek megfelelő tudományos és felsőoktatási intézményekre terjeszkedik ki; kicsiny és kevésbé fejlett államok esetében a szerényebb kezdeményezést képviselő intézményeket is figyelembe vettük. VI
