Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
ezeknek egymásközti tudományos kapcsolataiból fejlődik ki, amint ezt például a dubnai Egyesitett Magkutató Központ és a genfi Európai Magkutató Szervezet között kibontakozó tudományos kooperáció példáján láthatjuk. V A limitált nemzetközi tudományos szervezeteknek különlegesen fontos és ezért külön nyilvántartandó tipusát képviselik a politikai, kulturális, gazdasági, földrajzi vagy nyelvi régióknak megfelelő felépitésü, vagyis általában területileg körülhatárolt tagságú szervezetek.Természetesena regionális limitáció mögött is sok esetben az elzárkózás szándéka húzódik meg, amely rendszerint mindjárt többesével hozza létre a limitált szervezeteket, mert hiszen az együttműködésből kizártak is megtalálják az egymásközti együttműködés formáit. Ámde a regionális jellegű nemzetközi tudományos szervezetek jelentős részének fennállását teljes mértékben indokolttá teszi az,hogy bizonyos politikai,kulturális, gazdasági, földrajzi, nyelvi stb. régiók létezése objektiv társadalmi-történeti, sőt részben természeti adottságoknak felel meg. Teljesen magátólértetődő,a nemzetközi tudományszervezésbenis messzemenően figyelembeveendő tény az,hogy közös történelmű, közös kulturáju, közös nyelven beszélő, azonos hegy- és vizrajzi rendszerbe tartozó, azonos vagy rokon éghajlatú,faunáju, flóráju s általában egymással szomszédos országoknak igen sok közös tudományos érdekük és problémájuk van, amit csak megfelelő regionális együttműködés utján oldhatnak meg. Ehhez mindjárt hozzátehetjük azt is,hogy a globális - világszervezeti szintű - nemzetközi tudományszervezés legfőbb pilléreit sok vonatkozásban éppen a kisebb-nagyobb (olykor kontinentális terjedelmű, olykor csak két-három szomszédos országra kiterjedő)regionális szervezetek alkotják,nélkülük az egész földkerekséget átfogó kutatási vállalkozások szinte elképzelhetetlenek volnának, mert semmiféle világközpont nem rendelkezhetik univerzális helyismerettel és nem is tarthat fenn univerzális helyi kapcsolatokat, márpedig helyismeret és helyi kapcsolatok nélkül a legtöbb organizációs feladat megoldhatatlan. Nem véletlen, hogy az UNESCO, az Egészségügyi Világszervezet és több más globális tudományszervezési feladatokkal foglalkozó legfelsőbb szintö államközi intézmény egyrészt regionális alközpontok,hivatalok, kooperációs irodák egész sorát tartja fenn, másrészt nagymértékben támogatja és elősegiteni igyekszik regionális jellegű nemzetközi kutatószervezetek és kutatóintézmények létrejöttét. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a területi (regionális) tervezés és szervezés a tudományban- éppúgy, mint a gazdaságban vagy a közigazgatásban - az ágazati tervezés és szervezés nélkülözhetetlen kiegészítője. Mindezen itt emiitett okokból - és mert a regionalizmus negativ előjelű, vagyis elzárkózáson alapuló megnyilvánulásai számtalanszor összekeverednek a poztivan értékelendő, ésszerű és indokolt regionális rendezési törekvésekkel-a regionálisan vagy más elvek szerint limitált tagságú nemzetközi tudományos szervezetek oly sokféle tipust képviselnek, oly sokrétű megítélést igényelnek, hogy részletesebb dokumentációjuk egészen külön feladat, már csak az ilyen tipusu szervezetek rendkívül nagy száma miatt is. Viszont a regionális tudományszervezés jelentőségét többek között az is mutatja, hogy - amint látni fogjuk - a globális nemzetközi tudományos szervezetek legtöbbjének külön regionális szerveik és bizottságeik is vannak, jelentéseikben szinte mindig különfejezet foglalkozik a regionális tevékenységekkel. Egyébként a nemzetközi szervezetekre vonatkozó nyilvántartások is sokszor külön jegyzékbe foglalják a regionális tipusuakat;igy jár el többek között a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának egyik legújabb ilyen tárgyú kiadványa, amelyről alább még bővebben is lesz szó. A regionálisan vagy másként limitált tagságú és a globális nemzetközi tudományos szervezetek között sem lehet éles határvonalat vonni. Ennek első ás legfőbb oka az, hogy ma még az elvileg globális igényű és viszonylag legegyetemetesebb államközi világszervezetek köztük a több mint száz tag államot egyesitő ENSZ és UNESCO is csak"elvileg"globálisak, gyakorlatilag azonban diszkriminációkat alkalmaznak tagjaik felvételénél. +/ Tájékoztató. 1961. 5. az. 55. p.-Lásdehhez még: A nemzetközi együttműködés lehetőségei az atomkutatás terén. = Tájékoztató, 1961. 1-2. sz. 81.p. 65
