Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

bizottságok stb.) együtt és egymással kapcsolatosan alkotjáka világméretű tudományos együttműködésnek azt az organizációs és koordinációs rendszerét, amely dokumentációnk fő tárgya. Igaz, ez a "rendszer" ma még csak körvonalaiban, úgyszólván vázlatosan létezik. Alapformája a természettudomány alapvető ágainak nemzetközi tudományszervezetében alakult ki. A niüszaki, orvosi, főleg pedig a társadalmi és agrártudományok területén még sok tekintetben kaotikus szervezeti viszonyok uralkodnak. De azért legfelsőbb, világszervezeti szinten, ti. a nagy államközi jellegű világszervezetekkel közvetlen kapcsolatban álló és mindig egész tudománycsoportokat képviselő nemzetközi tudományos tanácsok és az általuk összefogott tudományági csúcsszervezetek körében-mint látni fogjuk-már sok téren megindult a tisztázódás. Itt mindjárt utalnunk kell arra, hogy dokumentációnk részletesebben csak az általános tudományszervezési ill. ezen belül speciálisan kutatásszervezési feladatokkal foglalkozó szervezetekre terjeszkedhetik ki. A tudományszervezésnek azonban számos más speciális szektora van a kutatásszervezésen kivül, igy többek között a tudományos oktatás, a dokumentáció, a könyvtár- és levéltárügy stb. aminek mind megvannak a maga külön nemzetközi szervezeti vonalai is. Ezeknek némelyikét tárgyalásunk során érinteni fogjuk, anélkül hogy behatóbban foglalkozhatnánk velük. S még két másik, lényegesebb korlátozásnak is alá kell vetnünk dokumentációnkat. A nemzetközi szervezeteket - köztük a tudományosokat is - tagságuk jellege szerint а/ к о 11 e kt iv , b/ egyéni, с/ vegyes tagságuakra lehet felosztani. A kollektiv tagságú nemzetközi szervezeteknek csak bizonyos más szervezetek (pl. egyesületek, intézmények, államok) lehetnek a tagjai, mig az egyéni tagságuaknak csak személyek, a vegyes tagságuaknak pedig személyek és szervezetek teszik ki a tagsági körét. Mi itt általában csak a nagy kollektiv (és kivételes esetekben vegyes) tagságú nemzetközi tudományos szervezetekre térhetünk ki. Nem mintha az egyéni tagságuaknak - például egyes nagymultu nemzetközi tudományos szakegyesületeknek - nem volna igen nagy jelentőségük a nemzetközi tudományos együttműködés terén, hanem mert az átfogó jellegű nemzetközi tudományszervezés és kutatási koordináció feladataival foglalkozó főbb szervezetek ma már éppen a rájuk háruló feladatok nagyságánál fogva kollektiv tagságuak, azaz nem egyénekre, hanem intézményekre, köztük persze az egyéni tagságú nemzetközi és nemzeti tudományos szervezetekre is támaszkodnak. Tagsági körük ill. hatókörük terjedelme szerint megkülönböztethetünk a/ globális, b/ limitált, с/ re gi on ál is (értsd: regi onválisan limitált)nemzetközi tudományos szervezeteket. Globálisak azok, amelyek - legalábbis elvileg - a világméretű tudományos együttműködés valamely formájának létrehozására szolgálnak, vagyis arra törekszenek,hogy bizonyos tudományos célok megvalósítására közös szervezetbe tömöritsék a földkerekség minden országának megfelelő tudományos intézményeit ill. tudósait. Limitált nemzetközi tudományos szervezetek a legkülönbözőbb okokból jöhetnek létre. Igen gyakori természetesen az,hogy politikai gazdasági vagy ideológiai elzárkózás korlátozza a tagságot bizonyos országokra, de azért korántsem mindig ez a helyzet.A dolog természetéből adódik, hogy számtalan olyan tudományos kérdés van, amelynek kutatásában csak bizonyos országok érdekeltek, sőt amelyek más országokban nem is kutathatók. Világos, hogy az éggömb déli felének csillagtérképén dolgozó obszervatóriumokat egyesitő kutatószervezet vagy a természetes kaucsuktermelésének agrotechnikai problémáival foglalkozó nemzetközi kutatótanács tagságát már pusztán tudományos feladatának jellege is limitálja. Továbbá magátólértetődően nem is tudományszervezési cél minden nemzetközi kutató, közösség korlátlan kiterjesztése. Két vagy több országtudósainak vagy tudományos intézményeinek igen sokféle fontos, de csakis őket érintő ill. rájuk tartozó közös ügyük és feladatuk lehet, amely limitált szervezetben való összefogásukat indokolttá teszi. Egyébként az átfogóbb nemzetközi tudományos együttműködés sok esetben feltételezi szűkebb körű nemzetközi szervezeti egységek közbeiktatódását, sőt sokszor 64