Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

A grafikonból kitűnik, hogy főleg akőzgazdaságtudomány fejlődése következtében a természettudományok és a társadalomtudományok terén várható a leggyorsabb növekedés, ugyanis ezek képviselik azokat a döntő területeket, amelyeken a tudományok fejlődése megelőzi a társadalom szükségleteit. A távlati terv időszakában rendkívüli figyelmet kell szentelni a termelőüzemekben a kutatás, főképp pedig a gyártmányfejlesztési munka felfuttatására. Ezt a tudomány közvetlen termelőerővé válásának perspektívája követeli meg, amit - mivel számszerüségben is jelentős káderfejlesztési vetületei vannak - csak hosszabb folyamat eredményeként, fokozatosan lehet megvalósítani. A tudományos kutatók számszerű növekedésének mutatói azonban még nem ábrázolják eléggé árnyaltan a termelés színvonalának emelkedésével kapcsolatos követelményeket. A tudományos dolgozók számának intenziv emelésén kivül szükség van a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező káderek számának nagymérvű emelésére is, hiszencsak igy biztositható a tudomány eredményeinek realizálása a termelésben. Ezért a távlati terv első variánsa a tudományos kutatók számának megtervezésén kivül kitér a felsőfokú szakképzettséggelrendelkező káderek számára is. Eszerint a felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma a terv időszakában megkétszereződik. A következő táblázat részletesen mutatja, hogy a terv szerint 1960-hoz képest 1980-ban milyen lesz az egyes tudományágakban összesen foglalkoztatottakon belül a tudományos dolgozók és a felsőfokú szakkáderek képviselete: 1960 1980 A tudományágon belül össz eeen foglalkoztatott dolgozóból felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik tudományos dolgozó felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik tudományos dolgozó Természettudományok 25 13 50 25 Műszaki tudományok 21 3 36 18 Mezőgazdasági tudományok 13 3 30 15 Orvostudományok 26 9 40 22 Társadalomtudományok 69 22 70 50 Tartalék a tudományok előre nem látható fejlődésére 40 20 összesen 23 5.4 40 21 A tudományos dolgozóknak és a felsőfokú szakkádereknek ez a növekedési üteme már megközelíti a legfejlettebb kapitalista államok növekedési ütemét, ugyanakkor a Szovjetunióét még nem éri el. E távlati káderfejlesztési tervvel párhuzamosan elkészült a tudományos beruházások távla tl terve is. Ez egyrészt figyelembe veszi a tudományos munkahelyeknek a káderfejlesztéstől független korszerűsítését, másrészt a káderfejlesztés révén szükségessé váló munkahely-bővítési és felszerelés-bővitési beruházásokat. A t ávlat i t e r v idő s z ak áb an a tudományok fejlesztésére összesen mint egy 70 milliárd Kc beruházása válik s z ük s ég e s s é ; Ebből mintegy 17 milliárdot költenek építkezésekre, 53 milliárdot pedig a felszerelés bővitésére és korszerűsítésére. A káderfejlesztés és atudományra fordítandó beruházások távlati terve természetesen elválaszthatatlan a kutatás fő irányainak tervétől. A kölcsönös összefüggés főleg akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már az 37