Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Szemle

sőgazdasági termelést társítja - a tudományos munka termelékenységéről vajmi kevés szó esik, kevesen foglalkoznak általános módszertani kérdésekkel, és intézményes fóiskolai oktatásuk kérdése sincsen megoldva.*/ Mintha magától értődő dolog volna, hogy a tudományos kutató ismeri a helyes módszert: rangján alulinak érzi, hogy e téren mástól utmutatást, tanácsot fogadjon el. A tudományos kutatás egyes területei, leginkább a társadalomtudományok, - nem felelnek meg a munkatermelékenység növelése tekintetében a korszerű követeimenyeknek. A történeti materializmus azt tanítja, hogy az anyagi termelés minden egyes formájának a szellemi terme les meghatározott formái felelnek meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szocialista termelési mód önműködően létrehozza a neki megfelelő szellemi termelési formákat. A szocialista tudományos termelés elsősorban világos politikai orientációt követel meg,szocialista szellemű munkaerkölcsöt és munkafegyelmet. Bár a marxista ismeretelmélet lényeges különbséget tesz az anyagi javak termelése és a szellemi termelés között, mégis olyan általános természetű törvényszerűségeket állapit meg, amelyek az emberi termelés minden formájára érvényesek. A tudomány a szellemi munka terméke s mint ilyennek gazdasági értéke van és éppúgy mint az anyagi javak termelése a politikai gazdaságtan törvényeinek van alávetve. Természetesen azt nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a tudományos munka termelékenységéről beszélve az anyagi javak termelésével kapcsolatos kifejezéseket csak analóg értelemben lehet használni. A munkatermelékenységet például a termékmennyiség és az előállításához szükséges idö viszonyszámaként mérjük. Szerepet játszik a dolgozó gyakorlata, tapasztalata, a tudomány fejlettségének foka és eredményeinek technológiai használhatósága, a termelőerők hatékonysága és a természeti viszonyok. Fokozható a termelékenység a termelőeszközök tökéletesítése révén, a dolgozó szakképzettségének növelésével, uj munkamódszerekkel, szabványosítással, tudományos munkaszervezéssel, a kooperáció ésszerűsítésével stb. Mindehhez a szocialista munkaerkölcs és munkafegyelem járul mint olyan tényező, amely a fentiek hatékonyságát megsokszorozza. Jelentós a dolgozó politikai és világnézeti színvonalának, érettségének befolyása is. + / Vannak ugyan érdekes kísérletek. Ilyen például a bolgár művelődési minisztérium kezdeményezése: a fiatal egyetemi oktató személyzet és az aspiránsok számára 6+6 órás (elméleti és gyakorlati) előadássorozatot tartottak, amelynek célja a bibliográfiák ismertetése, használatuk módjának gyakorlása és egy tudományos téma irodalomkutatásának módszeres elvégzése volt. Lásd: TRENKOV, H.: Zanjatija po bibliografii v vüszsih ucsebnüh zavedenija Bolgarii. (Bibliográfia-tanfolyam a bolgár főiskolákon.) = Szovetszkaja Bibliografija, (Moszkva), 1960. 6(70).sz. 103-105.p. A módszeres anyaggyűjtés fontosságáról tanúskodik P.N. BERKOV kisérletl tankönyve a "Bibliograficseszkaja évrisztika" (Bibliográfiai heurisztika.) Moszkva, 1960. Veszszojuzn. knizsnaja palata. 175 p., amelyben éppen a termelékenyebb anyaggyűjtés érdekében dialektikus logikai alapon uj módszert dolgoz ki. Az érdekes könyv magyar forditásának megjelentetését a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára mikrokártya-kiadványai között tervezi. ++/ KLAUS,G.: Zur Frage der Erhöhung der Arbeitsproduktivität in den Gesellschaftswissenschaften. (A társadalomtudományi kutatás munkatermelékenységének emelése kérdéséhez.) = Die Technik hilft. . . 13-25.

p. Hasonló felismerésből fakadt egy magyar kezdeményezés is, ROZSA György: A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási-bibliográfiai kézikönyv. Bp. 1959. Közgazd. és Jogi К. 283 p., 6 t. Több hasonló munkát is ismerünk, mint például KIRPICSEVA, I.K.: Bibliografija v pomoscs naucsnoj rabote. (A bibliográfia mint a tudományos munka segédeszköze.) Leningrád, 1958. Gosz.Publ. B-ka im. SzaltükovaScsedrina. 480 p. Research methods in social relations. (Módszerek társadalmi viszonyok kutatása terén.) New York, 1959. Meuthen, XVI, 622 p. La méthode dans les sciences modernes. (A módszer a modern tudományban.) Paris, 1960. Éd. Science et Industrie. 343 p. 39