Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Szemle

1. A felsőoktatási intézmények függése miniszteriális, vagy más állami szervek változó politikai irányvonalától és irányításától. A támogatást nyújtó állami (szövetségi) szerveknek fokozott gondot kell forditaniok arra, hogy az esetleges politikai irányvonal-változás ne okozzon tul nagy átalakítást az egyetemek eredeti kutatási programjában. 2. Jelentós szövetségi kormánysegélyekre van szükség a kutatási eszközök kicserélésére, illetve felújítására. Legtöbb egyetemen a kutatási eszközök, felszerelések és más berendezések részben elhasználódtak, részben pedig elavultak, s nem felelnek meg a mai követelményeknek. így a meglevő felszereléssel, a hallgatók megnövekedett és egyre növekvő létszáma mellett nehéz a szintén növekvő igényeket kielégíteni. A szövetségi támogatások rendszerében ezért bizonyos változtatásokat kell eszközölni, hogy a kapott segélyek a felszerelés és berendezés felújítására is felhasználhatók legyenek, mivel a kutatási segélyek a jelenlegi pénzügyi szabályok mellett csak bizonyos, meghatározott célra használhatók fel. (Ez a kérdés a már emiitett közvetett és közvetlen kutatási költségek közötti arány problémakörét érinti.) 3. A kutatómunkák irányítására, felügyeletére és a velük kapcsolatos kérdések intézésére, valamint a kutatások és a tudományos képzés érdekében kiváló professzorokra lenne szükség. Olyan kormánysegély kellene, amely lehetővé tenné kiváló professzorok szerződtetését. A jelenlegi kormánysegélyek rendszere ezt nem teszi lehetővé. 4. Elengedhetetlen a szövetségi támogatás szintjének lényeges emelése, ha a végzős hallgatók számát illetően lépést akarnak tartami a Szovjetunióval.*/ Ezért a szövetségi támogatást a végzős hallgatók kutatómunkájára kell fordítani. Erre a célra az 1957-es évben 80millió dollárt fordítottak, ami a nemzeti össztermék 0,02 százalékát és a nemzeti költségvetés 0,1 százalékát tette ki. Ezt az arányt ésszerű eszközökkel és megfontolásokkal kell a lehető legmagasabb szintre emelni. 5. A szövetségi kutatási szerződések és segélyekből fedezett kutatómunkák jellegét gondosan felül kell vizsgálni. E pénzalapok és segélyek jórésze ugyanis az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre helyezi a hangsúlyt és az ilyen kötelezettségeket vállaló egyetemi kar vagy tanszék ezzel sok esetben olyan nagy mennyiségű időt és energiát fordit, eredeti célkitűzéseitől tulajdonképpen távol álló feladatra,hogy ezzel hivatásszerű főkötelessége, az oktatással kapcsolatos kutatási témák hátrányt szenvednek. Ennek ellenére pénzügyi okokból el kell fogadniok ezeket a feladatokat is. A segélyeket nyújtó állami szervnek - többnyire az NSF vagy valamelyik minisztérium - gondos és bölcs politikát kell folytatniok, hogy a támogatásuk valóban gyümölcsöző legyen. NAGY-BRITANNIA A brit egyetemi kutatás helyzete és problémái lényegesen különböznek az amerikaitól. Mig az Egyesült Államokban a növekedés bizonyos kérdései és a kutatási szintek közötti különbségek mellett a fő problémák az oktatási színvonal, illetve a kutatómunka minőségi és mennyiségi emelése és az állami támogatásnak arányos megoszlása a kutatási szintek között, addig az Egyesült Királyságban az egyetemi kutatás lét++ / kérdését érintő problémákról van gyakran szó. Sir Howard Florey, a Royal Society elnöke,cikkében ' az +/ A szovjet tudománynak az utóbbi években elért hatalmas sikerei, valamint a szovjet tudományfejlesztés és felsőoktatás még további kiszélesítését és javítását célzó intézkedések nagy nyugtalanságot okoztak az Egyesült Államok tudományos és egyetemi köreiben. Ennek következtében az amerikai "lemaradás" központi kérdéssé vált és nagy erőfeszítéseket tesznek az alig behozható hátrány megszüntetésére. Ezzel kapcsolatban Tájékoztatónk számos helyén már ismertettük az idevágó irodalmat. Egyebek között lásd: Tájékoztató, 1961. 6.sz. 54-61.p. ++/ FLOREY, Howard: Prestige in academic scientific research. (Az egyetemi tudományos kutatás tekintélye.) = Nature (London), 1962. márc. 17. 1017-1018.p. 31