Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Szemle

séges meghatározásra, értelmezésre volna szükség, ami egységes formában nincs meg. A kutatómunka különféle szintjeinek kategorizálásáról Tájékoztatónkban már irtunk (1961.4.sz. 16-21.

p.). De az eltérő értelmezések példájául részben érdekességként, részben pedig azért, mert a tárgyhoz tartozik, idézni szeretnénk Henry de W. Smyth-t, a princetoni egyetem kutatási tanácsának elnökét, aki az egyetemi kutatásokkal általánosságban foglalkozó cikkében a következőket mondja:

+/ "A kutatásnak két funkciója van: az emberi tudás gyarapítása, szükségleteihez és kívánságaihoz való alkalmazása. A célnak ez a kettőssége, azt hiszem, minden kutatásban megvan, a humán tudományokban és a társadalomtudományokban éppúgy, mint a természettudományokban és a műszaki tudományokban. A természettudományos kutatások ugyanis gyakran olyan technológiai eredményekre vezetnek, amelyek anyagi jólétünket érintik... Ennek bizonyítása végett különbséget szeretnék tenni a természettudományos alapkutatás, a műszaki kutatás (engineering research) és a fejlesztés között. A kutatás két céljának megfelelően, az ismeretek megszerzésére való törekvésünk is két forrásból fakad: az egyik a természet törvényeinek megismerése iránti vágy, a másik pedig az az óhaj, hogy a természet törvényeit az ember anyagi környezetének megjavítására használjuk fel. E két motívumot talán a felvilágosodás illetve a hasznosság iránti vággyal lehetne hozzávetőleg jellemezni. A tudósban az első, a mérnökben az utóbbi az uralkodó. E különbség akkor is fontos marad, ha a természettudomány és a műszaki tudomány módszerei és sajátos problémái egyre hasonlóbbakká válnak. Én a magam részéről ugy határoznám meg a tudományos kutatást, mint a természet törvényeinek megértésére irányuló törekvést. Ezt pedig két részre bontanám: természettudományos alapkutatásra, melyet csak a természet törvényeinek megismerésére való törekvés indokol, s műszaki kutatásra, melyet a megszerzett ismeretek hasznos alkalmazásának lehetőségébe vetett hit motivál. A tudásanyagnak a feldolgozási folyamatokra vagy gépekre való közvetlen alkalmazását nevezném fejlesztésnek. Magától értetődő, hogy a kutatómunka e szintjei közt éles választóvonalat lehetetlen húzni. A mérnök és a tudós ugyanazokkal a módszerekkel, ugyanazon kérdéseken dolgozhatnak, mégis - ugy gondolom - az inditóokok közötti különbség nem lényegtelen. Ezt talán a következőkkel illusztrálhatom: a tudós inditéka szabadságot nyújt minden előforduló vizsgálat elvégzésére, tekintet nélkül arra, hogy van-e annak köze az eredeti kiindulási ponthoz vagy sem, s hogy az hasznosnak látszik-e vagy sem. A mérnököt sokkal inkább megköti a végső hasznosság eredeti célkitűzése. A tudós bármilyen témát választhat, akkor is, ha a téma elvont és semmilyen kapcsolatban sincs a hasznossággal, amennyiben az öt érdekli és feltételezhető, hogy valamivel hozzájárul az általános tudás építményéhez. A mérnök olyan területen kutat, ahol valószínűnek tartja az alkalmazható információk megszerzését. Végtelenül nehéz azonban különbséget tenni a kutatás és a fejlesztés között, mégis megkísérlem egy példán keresztül. Az aeronautikai kutatásban nem remélnek és nem is óhajtanak uj lökhajtásos motorokat, uj helikoptereket, vagy uj szárnyformákat tervezni. Viszont szilárdam törekedtek olyan információk beszerzésére, amelyek a különböző vállalatok mérnökeinek segítséget nyújtanak jobb motorok és jobb repülőgépek tervezésében. Ha elfogadjuk az általam felvetett három kategóriát - a tudományos alapkutatást, a műszaki kutatást, a műszaki kutatást és a fejlesztést -, azt hiszem, az alapkutatást az egyetemen és nem az iparban kell végrehajtani, a műszaki kutatás mind az egyetemnek, mind az ipari laboratóriumnak tárgya lehet .... a fejlesztés viszont nem hajtható végre sem természettudományos, sem műszaki tudományos karokon. A fejlesztés röviden szólva az ipar és csakis az ipar feladata. I +/ SMYTH, Henry de W.: Role of the university in basic research. (Az egyetem szerepe az alapkutatásban. )=Proceedings of a Conference on Academic and Industrlal Basic Research. Princeton University, Nov.1960. Washington, 1961. National Science Foundation.l7-20.p. | NSF 61-39J MTA 25