Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Szemle

AZ UJ RENDEZÉS ELVI ALAPJA Az uj rendezés elvileg arra irányul, hogy az állami vezetés minden szintjén és valamennyi tudományos-technikai létesitménynélszoros és szerves kapcsolat alakuljon ki a termelési feladatok és a tudományos-technikaitevékenység között. A Kutatótanács, az Alla mi Tervbizottság és a Népgazdasági Tanács képviselőinek kölcsönös delegálása, továbbá az a körülmény, hogy aKutatótanács az Állami Tervbizottság irányelvei alapján működik és ugyanakkor éppen ő maga végzi el azokat a kutatásokat, melyek az irányelvek kidolgozásának alapjául szolgálnak, - m ind e z a tartalmi és szervezeti összefonódás csak kifejezője a tudomány és a termelés között fennálló eleven kölcsönhatásnak. A kutatótanácsoknak az Állami Tervbizottsággal és egyéb központi állami szervekkel való szoros együttműködése arra hivatott, hogy megteremtődjenek azok a tudományos-technikai előfeltételek, melyek a népgazdaság vezetésének magasabb szinvonalához szükségesek. A kutatótanácsok ajánlásai az Ц] szocialista közösségi munka eredményei, melyeket tudósok, gazdasági szakemberek és a termelés képviselőinek közös munkája hoz létre. Az uj rendezés lényegében a tudomány is a termelés közötti szervezett és intézményesitett kölcsönhatás biztositását, továbbá az állami tervek tudományos megalapozottságát és a tervszerű, a népgazdasági követelményekből kiinduló teljes, eleven és hatékony tudományos-technikai munkát célozza. Mindez a szervezeti változás megfelel annak a fejlődési törvényszerűségnek, melyet Marx már felismert* ^ és melyre N.Sz. Hruscsov is rámutatott, hogy a termelés mindinkább a modern tudomány technológiai alkalmazásává válik. A rendelet kibocsátását a termelésben mutatkozó sorozatos nehézségek indokolták, amelyek a kutatók tevékenysége és az ipari szervek közötti kellő összhang és együttműködés hiányából adódtak. A kutatási eredmények ipari hasznositásában is problémák mutatkoztak. Tekintettel arra, hogy az efajta nehézségek nem egy ország elszigetelt jelenségei, ismertetjük olvasóinkkal azt a tudományos-műszaki hátteret, amely a fenti alapvető jelentőségű kormányrendelet kibocsátását - hogy ugy mondjuk - megérlelte. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE AZ NDK-BAN 1961-BEN**' A tudomány és a termelés közötti nem megfelelő együttműködés a kiindulópontja az Einheit-ból idézett közleménynek. Ez nemcsak a kutatótanácsok és az állami vezetőszervek hiányos együttműködésében, hanem a kormány által elrendelt Uj Technika tervének elégtelen bevezetésében nyilvánult meg. Ennek oka viszont az, hogy a tervek kidolgozásában, a feladatok kitűzésében hiányzott az együttműködés a tudomány és a termelés között, tehát a kitűzött feladatok végrehajtása sem volt egybehangolva. Az Uj Technika tervének + / Marx a Tőke nyersfogalmazványának Magyarországon eddig még nem publikált részében zseniális előrelátással elemezte a tőkés termelés fejlődésének történelmi tendenciáit. "A tőkék teljes kifejlődése először akkor következik be - irja - vagy a tőke először akkor formálja ki a neki legjobban megfelelő termelési módot, amint a munkaeszköz nemcsak formálisan határozódik meg, mint állandó tőke, hanem közvetlen formájában megszűnik és az állandó tőke a termelőfolyamaton belül a munkával szemben, mint gép lép fel. Az egész termelőfolyamat azonban nem annyira a munkások közvetlen ügyességének rendelődik már alá. mint inkább a tudomány technológiai alkalmazásaként határozódik meg." MARX,Karl: Grundrisse der politischen Ökonomie. Dietz Verlag, Berlin 1953. 586-587.

p. Marxnak ezt a müvét először a Szovjetunióban adták ki 1939-ben. A berlini kiadás a második. ++/ Az áttekintés alapjául a Német Szocialista Egységpárt Központi tudományos folyóiratának következő közleménye szolgált: PÖSCHELeiermann - WIKARSKI,Siegfrled: Durch ein System der einheitlichen und straffen Leitung zu einem hohen Nutzeffekt der wissentschaftlich- technischen Arbeit. (Egységes és szoros vezetés rendezerével a tudományos-műszaki kutatások magasabb hatékonyságáért. ) = Einheit (Berlin), 1962. 2.no. 26-37.p. 7