Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

foglalts ággal biró tanárok arányát a legrövidebb időn belül 70 %-ra, két-három éven belül pedig 90 %-ra kíván­ják emelni. (3) Ennek érdekében időközben már hoztak is intézkedéseket. így 1961. szeptember 13-án miniszterta­nácsi határozat és körlevél jelent meg a másodállások engedélyezésének megszigorításáról. A rendelkezés értelmében önálló tudományos dolgozó összes megterhelése két teljes státus betöltésénél nem tehet ki többet. Másodállás betöltésére az engedélyt csak akkor szabad megadni, "ha 1. a másodállással járó munkát speci­ális képzettségre való tekintettel más személlyel nem lehet elvégeztetni, és 2. a másodállással járó elfog­laltság nem gátolja a főmunkahelyen vállalt kötelezettségek teljesítését." (10) A másodállások engedélyezésére külön bizottság jött létre. Fnnek elnöke a felsőoktatási miniszter, alelnöke a Lengyel Tudományos Akadémia titkára, tagjai a Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Munka- és Bérügyi Bizottság elnöke, a főmunkahely és a más od munkahely illetékes minisztere, valamint a Szakszerve­zetekKözponti Bizottságának képviselője (11). Már a bizottság összetételéből is következtetni lehet arra, hogy a másodállások elszaporodásának felszámolását határozottan kézbevették. Fzt a megszigorítást azonban párhuzamosan bérügyi rendezés is követi, amely jelentős pótlékokat biztosit azok számára, akik csak egy munkahelyen dolgoznak és aktivan részt vesznek a tudományos káderek nevelésében. "Azokat a dolgozókat - mondja a rendelkezés, akik kizárólagosan egy munkahelyen dolgoznak, és ott egy teljes státust töltenek be, az alábbi összegű speciális pótlék illeti meg: rendes tanárt havi 1 100­2 200 zloty; rendkivüli tanárt havi 1000 - 1800 zloty; státusbeli docenst havi 900 - 1 500 zloty." E pótlékok összege a törzsfizetésnek hozzávetőlegesen felét-egyharmadát teszi ki, u.i. a rendes ta­nár havi illetménye 4 350, a rendkívüli tanáré 3 600, a státusbeli docensé pedig 3 000 zloty. Ugyancsak elég jelentős összegűek azok a pótlékok, amelyeket egyes egyetemi és kutatóintézeti tiszt­ségek viselése esetében állapítanak meg. Pl. a lektorok, a Lengyel Tudományos Akadémia helyettes osztály­titkárai, intézeti igazgatók havi 1 600 zloty pótlékban részesülnek. Minthogy e pótlékok egy része kutatói mun­kacsoportok vezetéséért jár, ez a pótlékkategória is részben a káderfejlesztést hivatott elősegíteni. Határozottan ilyen céllal vezették be azt a pótlékot, amelyet olyan önálló, egyetlen státushelyet betöltő tudományos dolgozó kaphat meg, aki doktori disszertációk promotora és legalább három doktorálót irányit munkájában: a harmadik doktoráló után és ötig bezárólag minden további doktoráló után havi 200 zloty pótlék­ban részesül. (8). Mig a felsőoktatási és akadémiai intézetekben az uj bérügyi rendezés elsősorban a káderfejlesztésben való részvételre ösztönöz, addig a tárcák mellett működő kutatóintézeti hálózatokban - a káderfejlesztésért megítélhető egyes pótlékok párhuzamos bevezetésével - a bérügyi rendezés elsősorban a kutatómunkában elért konkrét eredményekért vezet be lényeges összegű jutalmakat. Az erre szolgáló alap nagysága műszaki, mező­gazdasági, erdészeti és egészségügyi intézetekben a tudományos dolgozók alapilletményének 30, a többi inté­zetben pedig az alapilletmények 20 százaléka lehet. A jutalmak 80 %-át konkréten meghatározott témák meg­oldásánakjutalmazására, afennmaradó 20 százalékot pedig kutatási eredmények jutalmazására kell előirányoz­ni. Fgy-egy dolgozó számára kifizetett egyéni jutalom összege évi átlagban nem haladhatja meg önálló tudomá­nyos dolgozó esetében az alapfizetés 50 százalékát, de az illetékes miniszter különösen fontos, konkrét ered­ményekkel dokumentált felfedezés esetében a jutalmat a szóbanforgó dolgozó alapfizetésének 100 %-áigis emel­heti. (9) A másodállásokkal kapcsolatos rendelkezések kimondják, hogy önálló tudományos dolgoztS a maximá­lisan engedélyezett második státusa után semkaphat többet, mint az első álláson élvezett alapfizetésének 100 %­át, s igy feltételezhető, hogy a pótlékok és a jutalmazások most bevezetett rendszere alapjában renditi meg a másodállások rendszerének kereseti szempontból történt eddigi indokoltságát. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom