Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

3-4. szám - Figyelő

detiben, vagy mikrofilmen. Felvetették a kurrens bibliográfiáknak retrospektivekkel való teljessé téte­lét, valamint a jelenlegi bibliográfiai jegyzékeknek válogató, ajánló jellegű jegyzékekkel való kiegészí­tésének gondolatát. A Nemzetközi Társadalomtudományi Doku­mentációs Bizottság tiz év alatt megjelent kiadvá­nyainak, ill. sorozatainak száma megközelíti a har­mincat . -Le Comité International pour la Documentation des Sciences Sociales. Dix années d'activité. (A Nem­zetközi Társadalomtudományi Dokumentációs Bizott­ság tizéves működése. )= Revue Internationale des Sciences Sociales (Paris), 1962. l.no. 181-196.p. 1 1 5 000 ösztöndíj külföldi diákoknak Ősi szokás, hogy a tanulni vágyó fiatalok idegen országok iskoláiba, egyetemeire "vándorolnak", hogy távolban szerzett tudásukat hazájuk javára gyümöl­csöztessék. Korunkban is egyre többen felismerik, hogy a tanulmányaikat külföldi ösztöndíjjal végző fiata­lok a nemzetek közötti jobb megértést és a különféle nemzeti, faji és egyéb előítéletek leküzdését szolgál­ják, természetesen csak abban az esetben, ha ezekhez az ösztöndijakhoz nemkapcsolódnak nyilt vagy burkolt politikai feltételek. Kormányok és nemzetközi szer­vezetek ösztöndíjak százait ajánlják fel más országok - ujabban főképpen a fejlődésben elmaradott országok ­tanulnivágyó fiataljai számára. Az UNESCO, felis­merve a kérdés jelentőségét, 1947 óta folytatja ilyen irányú tevékenységét .A legnépszerűbb UNESCO-kiacl­ványok egyike, a "Külföldi tanulmányok" (Études à 1' étranger) с. brosúra, amely 1949 óta 13 kiadást ért meg, érdekes áttekintést nyújt az ösztöndíjas külföl­di diákokról. E kiadvány 115 000-nél több ösztöndijat sorol fel, amelyeket 113 állam 1652 intézménye ajánlott fel. A néhány hónappal ezelőtt megjelent kiegészitő mel­léklet 54 ország 136 szervezetének 10 000, kifejezet­ten afrikai diákok számára fenntartott helyét ismer­teti. Az ösztöndijak a legkülönbözőbb tudományterü­letekre vonatkoznak, némelyikük feltételekhez kötött (pl. csak adott ország diákjai számára, vagy csak adott tudományterületre felhasználható) - mások tel­jesen szabad választást engednek az érdeklődőknek. Az ösztöndijak olymódon oszlanak meg, hogy a világ idegenben tanuló fiataljai közül 50 000-en ame­rikai egyetemeken, 10-10 000-en a Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Franciaországban és Nagy­Britanniában tanulnak; Argentínában 9 269, Japán­ban 4 500 idegen diák tanul. - 115 000 bourses d'études pour l'étranger. (Száztizenötezer külföldi tanulmányi ösztöndíj.)« Le Courier (Paris), 1962. 4.no. 29-32.p. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezeti fe­lülvizsgálata A bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség /International Atomic Energy Agency - LAEA/ ez év február 27-és március 5. között tartott kormányzó­testületi ülésein hozott határozat megállapította, hogy az LAEA működési alapjául szolgáló feltételeket újra felül kell vizsgálni, mivel az 1957. évi megalakulás óta a szervezet nem követte a nukleáris kutatások idő­szerű irányzatait. E felülvizsgálat egyben alapjául szolgál majd egy 196 5-ben életbelépő ötéves távlati tudományos tervnek, melynek során kiterjesztik a nuk­leáris energiafelhasználását a tagállamokban. Ezt a tervet Sigvard Eklung, az IAEA jelenlegi főigazgatója körvonalazta, de részletes kidolgozása illetve előké­szítése egy héttagú tudományos tanácsadó bizottságra vár, amely a világ legkiválóbb atomtudósaiból tevődik össze. Részt vesz benne V.Sz. Jemeljanov /Szovjet­unió/, H.J. Bhabha /India/ és I.I. Rabi /Egyesült Államok/, hogy csak három ismert nevet említsünk. E tanácsadó bizottság azonban az IAEA szakbizottsá­gaként is működni fog a tudományos kérdésekkel kap­csolatos ügyekben, hasonlóanatöbbi szakbizottságok­hoz, amelyek *z atomkutatás különféle oldalait fogják át. A szakbizottságok a maguk területén egyenként is tanulmányozzák a feladatokat, s jelentést készítenek, amelyet annak átnézése után, az 1963. szeptember 7.-i közgyűlés elé terjesztenek. Ha ezeket a jelentés­ben foglalt ajánlásokat a közgyűlés elfogadja, akkor KM

Next

/
Oldalképek
Tartalom