Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

3-4. szám - Figyelő

is megköveteli. Nem szabad elfeledkeznünk arról, -irjaa szerző, hogy a nyugati világban jelentős erő­feszítéseket tesznek a tudományos kutatás integrá­ciójára. Ilyen törekvések a NATO-n belül is megfi­gyelhetők. A NATO pl. Párizsban különleges tudo­mányos bizottságot hozott létre, a tudományos erők hatékonyabb csoportosítása érdekében. (A NATO és az OECD ilyenirányú működésére vonatkozólag 1. Tájékoztató, 1961. 3.sz. 45-49. p. ) A bizottság gondosan tanulmányozta a tudósok javaslatait és min­dent megtett, hogy azok meg is valósuljanak. Bár az eredményeket teljes mértékben nem ismerjük, azon­ban pl. az uj, közös kutatóintézetek létesítése igen fontos, közismert tény. A kapitalista világ tudomány­szervezési kísérletei - éppen a tudományos és gaz­dasági verseny kimenetele szempontjából - nem kö­zömbösek. A szorosabb együttműködés kialakítása érdeké­ben a szocialista országoknak elsősorban a tudomáryok további fej lesztésének legfontosabb kérdéseit illetően, másodsorban a távlati tudományos tervek alapkutatá­sainak egyeztetésében és megosztásában kell közös nevezőre jutniok. A legfontosabb és az egész szocialista tábort ér­deklő alapkutatásokban az erők egyesítése feltétlenül hozzájárul e problémák olcsóbb, alaposabb és gyor­sabb megoldásához, következésképpen az alkalmazott kutatások eredményeinek sokkal gyorsabb hasznosí­tásához. A távlati együttműködés által fokozatosan megszűnnének az egyes szocialista államok között - a tudomány területén - ma még fennálló fejlettségi egyenetlenségek. Az ilyen szoros együttműködés a tu­dományfejlesztés egyik legégetőbb problémájának megoldásához, nevezetesen atudományos káderképzés és továbbképzés mennyiségi és minőségi megjavításéi­hoz is hozzájárulna. A szorosabb és a szocialista államok összesé­gére kiterjedő tudományos együttműködést és munka­megosztást természetesen fokozatosan kellene meg­valósítani. A formákat illetően több lehetőség áll fenn: vannak pl. tudományágak, amelyeknek közös ku­tatásait afeladatok pontos megosztása alapján, külön­böző országok egyébként teljesen önálló intézetei vé­geznék el. Más esetekben célravezetőbb lenne, ha egyes feladatok gondozására vezető intézetet jelölné­nek ki, amely elvégezné a munka legfontosabb része­it, eredményeiről informálná a mellékfeladatokat megoldó intézeteket, kordinálná munkájukat és irányí­taná ezen intézetek káderképzését. Költséges és nagy kutatási bázist kivánó esetekben viszont az egyesitett intézetek létrehozása jelentené a legjobb megoldást, mint ahogy ez már bebizonyosodott a dubnai Atom­kutató Intézet példáján. Az együttműködésnek fontos szervezeti formája lehetne problémaköri bizottságok létrehozása is, amelyek egy-egy kutatási tematika vonatkozásában koordinálnák a több országban folyó kutatómunkát. Az idő sürgeti az ilyen szoros együttműködés előfeltételeinek megteremtését; elsősorban a kölcsö­nös tájékoztatás megfelelő formáit és a vele kapcso­latos rész-szolgáltatások hatékony módszereit kell ki­dolgozni (az osztályozás egységesítése, az indexe­lés alapelvei, a fordítás problematikája, a tájékoz­tató és dokumentációs kiadványok közös megjelente­tése, stb). Hasonlóan fontos előfeltétel a szabványo­sítás és a mérési módszerek egységesítése, valamint az alapvető tudományos készülékek gyártásának szab­ványosítása. - JABLONSKI, Henrik: Wspótpraca akademii naukkrajów socjalist ycznych. (A szocialista országok tudományos akadémiáinak együttműködése. ) = Nowe Drogi (Warszava), 1962. 5. no. 75-82.p. 2 9 2 1 5 s z e r ző i - i ve n - 1 542 cim a Szovjet Tudományos Akadémia 1962.évi kiadási tervében A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szerkesz­tői-kiadói Tanácsa(RISZO) 1962.január 12-i ülésén ér­dekes adatokat közöltek az Akadémiakiadói tevékenységéről. A Tanács ülésén A. V. Topcsijev akadémikus, a Tanács elnöke tartott előadást. Jelentős eredmények­ről számolt be: 1951-től 1955-ig a Tudományos Aka­démia 86 000 szerzőiivterjedelmü irodalmat adott ki, az 1956-1960.években pedig ezamennyiség 170 000iv­re emelkedett.Az 1962.évre 40 000 szerzői iv kiadá­sát irányozták elő (ebből 25 000 iv könyv és 15 000 iv folyóirat). 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom